Az európai elsődleges alumíniumkohók termelése az emelkedő energiaköltségek miatt folyamatosan csökken. A régió könnyűfém-kibocsátása tavaly 550 ezer tonnával csökkent, és a csökkenés üteme egyre gyorsul – írta elemzésében a Reuters szakértője. Az alumíniumkohászat energiaigényes iparág, és az európai kohók már az energiaellátási válságot fokozó ukrajnai konfliktus előtt is emelkedő energiaáraknak voltak kitéve. Az európai alumíniumkohók működési költségei folyamatosan emelkednek, enyhülésre a közeljövőben nem lehet számítani. Az európai alumínium-felhasználók tehát rekordmagas árakon kénytelenek beszerezni szükségleteiket, akár olyan távoli szállítóktól is, mint Kína. A Nemzetközi Alumínium Intézet (IAI) legfrissebb becslése szerint a nyugat-európai primer alumíniumtermelés áprilisban 244 ezer tonna volt, 13,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly áprilisban. Az áprilisi termelés évesítve 2,97 millió tonna, új mélypont. Az évesített termelés tavaly májusban, az energiaárak emelkedésének a kezdete előtt 3,44 millió tonnán érte el a csúcsot.

Ehhez képest az áprilisi évesített termelés 470 ezer tonnával marad el. A spanyolországi San Ciprian kohó 228 ezer tonnás éves termelés kiesésével járult hozzá az európai termelés csökkenéséhez. A kohót a tulajdonos, az Alcoa 2024-ig leállította, amikor is megújuló energiaforrásokkal kívánja újraindítani a termelést. Nyugat-Európa számos alumíniumkohója magántulajdonban van, ami azt jelenti, hogy nincsenek nyilvánosan elérhető negyedéves adatok, bár a tavalyi negyedik negyedévben több is figyelmeztetett a kapacitáscsökkentésre. A probléma az, hogy az európai áramárak a jelek szerint nem enyhülnek a közeljövőben, sőt, a helyzet rosszabbra is fordulhat, ahogy az Európai Unió megpróbálja felszámolni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függését. Amikor az európai kohók 2021 harmadik negyedévében még azzal a feltételezéssel kezdték meg a kapacitások leállását, hogy csak szezonális jelenségről van szó, és a leépítések tavasszal valószínűleg visszafordulnak, ahogy a hőmérséklet emelkedik, és az energiakereslet csökken.

A kelet-európai alumíniumtermelés 2022 eleje óta szintén csökken. Az áprilisi 333 ezer tonnás termelés 2,4 százalékkal marad el a 2021. áprilisitól. Az IAI kelet-európai termelési adatai között szerepel az orosz óriásvállalat, a Rusal, de több kisebb szereplő is, amelyek mindegyike csökkentette termelését. A montenegrói Podgorica kohó 2021 végére teljesen leállt, felszámolva az utolsó, évi 63 ezer tonnás kapacitását is. Az üzem azonban folytatja az alumíniumértékesítést, valószínűleg abból a 20 ezer tonnás tételből, amit Kína exportált a balkáni országba. A szlovákiai Slovalco kohó tavaly 20 százalékkal csökkentette 175 ezer tonnás éves termelési kapacitását, majd az idei első két hónapban további 20 százalékkal vágta vissza. A legnagyobb mértékben a romániai Alro járul hozzá a régió termelésének csökkenéséhez, miután tavaly decemberi bejelentése alapján öt termelőegységéből hármat fog leállítani, azaz 135,5 ezer tonnás éves termelési kapacitást. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a Rusal elsődleges alumíniumtermelését befolyásolta volna az ukrajnai és ausztráliai finomítóiból származó timföld kiesése. Legalábbis áprilisig nem volt erre utaló jel.

Az ukrajnai üzemet az orosz katonai akció után zárták be, Ausztrália pedig betiltotta a Rusal ottani üzemének az exportot. Az orosz alumíniumot sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem szankcionálja. Megtapasztalták már ugyanis, hogy mit jelent a Rusal szállításainak a kiesése. A vállalatot és tulajdonosát, Oleg Gyeripaszkát 2018-ban sújtó amerikai szankciók erősen megzavarták az alumíniumellátási-láncokat és az árakat. A szankciókat aztán 2019-ben feloldották, miután Gyeripaszka lemondott a vállalat feletti operatív irányításról. Az európai felhasználók már így is rekordmagas árat fizetnek az alumíniumért, ami a Rusal szállításai nélkül még magasabb lenne. A rekordmagas árak már az londoni fémtőzsde ázsiai készleteiből is az európai piacra irányítják a szállításokat, de szokatlan módon Kína is megkezdte a fém európai értékesítését.

Kína ugyanis 15 százalékos exportvámot vet ki az alumíniumra. Kína túljutott a téli energiaválságon, és mostanra már felpörgött kohászati iparának termelése. Az IAI adatai szerint Kínában az első négy hónapban évesítve 3,4 millió tonnával nőtt az alumíniumtermelés. Mivel a belföldi kereslet a zéró Covid politika miatt megtorpant Kínában, bőven vannak készletei európai exportra, az ottani kapacitásleállítások miatt kialakult kínálati hiány pótlására – ismertette a távirati roda.