Kedden közzétett prognózisukban az ADB elemzői azt valószínűsítették, hogy idén 7,2 százalékkal, jövőre pedig 5,4
százalékkal növekszik az ázsiai-csendes-óceáni térség 46 fejlődő országát tömörítő régió. Áprilishoz képest az idei előrejelzést 0,1 százalékponttal vették vissza, a jövő évit viszont 0,1 százalékponttal emelték.

Az iparilag fejlett Hongkongot, Kínát, Dél-Koreát, Szingapúrt és Tajvant kivéve a régió maradék negyvenegy országában idén várhatóan 7,5 százalékra, jövőre pedig 5,7 százalékra rúg majd a növekedés üteme. Az idén várható ütemet 0,2 százalékponttal vitték lejjebb, a jövő évit viszont 0,1 százalékponttal húzták feljebb.

A fejlődő országokban 2019-ben 5,0 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), tavaly viszont 0,1 százalékkal csökkent. Az iparilag fejlett, magas jövedelmű országokat leszámítva tavalyelőtt 5,5 százalékkal bővült a régió gazdasága, tavaly pedig 0,1 százalékkal nőtt.

„Ázsiában és a csendes-óceáni térségben folytatódik a kilábalás a világjárványból, bár az út továbbra is göröngyös az újabb fertőzési hullámok, az új vírusmutációk és az oltóanyag egyenetlen szétosztása közepette” – mondta Szavada Jaszujuki, az ADB főközgazdásza a jelentés bemutatásakor.

Hangsúlyozta, hogy a járvány megfékezése és az oltási kampányok mellett a gazdasági tevékenységek – például a kereskedelem, a feldolgozóipar és a turizmus – fokozatos és stratégiai megújítása kulcsfontosságú lesz annak biztosításához, hogy a fellendülés környezetvédő, inkluzív és rugalmas legyen.

Továbbra is a koronavírus-világjárvány jelenti a legnagyobb kockázatot a kilátások szempontjából, mivel számos gazdaságban újabb fertőzési hullám indult. A régióban kiszűrt esetek napi száma május közepén érte el a csúcsot, mintegy 434 ezren. Június végére mintegy 109 ezerre csökkent ez a szám, és a járvány Dél-Ázsiára, Délkelet-Ázsiára és a csendes-óceáni térségre szűkült. Eközben a vakcinák bevezetése egyre gyorsabban halad: június végére 100 emberre vetítve már 41,6 adag érkezett, ami meghaladja a 39,2-es globális átlagot, de elmarad az Egyesült Államokban mért 97,6, az Európai Unióban pedig 81,8 adagot elérő aránytól – ismertette a távirati iroda.

A friss előrejelzésben Kelet-Ázsia idei növekedési kilátásait az áprilisi 7,4 százalékról 7,5 százalékra emelték az ADB elemzői, mivel az újonnan iparosodott gazdaságok, Hongkong (Kína), Dél-Korea és Tajvan a vártnál erősebb teljesítményt nyújtottak. A 2022-re vonatkozó növekedési előrejelzés 5,1 százalék maradt. Kínában, ahol az ipar, az export és a szolgáltatások stabil ütemben lendültek fel, idén 8,1 százalékkal, jövőre pedig 5,5 százalékkal gyarapodhat
a bruttó hazai termék (GDP), nem változott a prognózis áprilishoz képest.

Közép-Ázsia idén várható növekedési ütemét az áprilisi 3,4 százalékról 3,6 százalékra emelték az ADB elemzői. Ez főleg
Örményország, Grúzia és Kazahsztán javuló kilátásainak köszönhető. Közép-Ázsia jövőre várható GDP-növekedését továbbra is 4,0 százalékra várják.

A Dél-Ázsiára, Délkelet-Ázsiára és a csendes-óceáni térségre vonatkozó idei előrejelzést viszont rontották az elemzők arra hivatkozva, hogy a járvány újabb hullámai miatt vissza kell vezetni korlátozó intézkedéseket, ami hátráltatja a gazdasági tevékenységet. Dél-Ázsia idén 8,9 százalékkal növekedhet, ami 0,6 százalékponttal rosszabb értéket jelent az áprilisban jósolt 9,5 százalékhoz képest. India az áprilisban várt 11 százalék helyett 10,0 százalékkal bővülhet.

A kereskedelem alakulásától függő Délkelet-Ázsia az áprilisban várt 4,4 százalék helyett 4,0 százalékkal, a csendes-óceáni gazdaságok pedig 1,4 százalék helyett 0,3 százalékkal növekedhetnek az idén.

Az előrejelzett 6,6 százalék helyett 7,0 százalékkal, Délkelet-Ázsiáé 5,1 százalék helyett 5,2 százalékkal, a csendes-óceáni térségé pedig 3,8 százalék helyett 4,0 százalékkal gyarapodhat.

A friss előrejelzés szerint a fejlődő ázsiai és csendes-óceáni gazdaságokban a tavalyi 2,7 százalék után idén 2,4 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. Az elemzők csak az idén várható mértéket emelték enyhén, 0,1 százalékponttal a kőolaj és más nyersanyagok drágulása miatt.