A szokásos havi jelentésében az olajkartell azt jósolta, hogy 2022-ben 3,4 százalékkal, napi 99,86 millió hordóra ugrik a kereslet. Az ütem gyorsuló lesz, a jövő év második felében átlagosan már napi több mint 100 millió hordó olajra lesz
igény.

Az olajkereslet 2019-ben átlagosan napi 99,98 millió hordóra rúgott. Több elemző szerint ezzel tetőzött a világ olajkereslete, a koronavírus-járvánnyal fordulóponthoz ért és csökkenésnek indult a globális kereslet.

Az OPEC elemzői bíznak abban, hogy a világjárvány visszaszorítása után a globális kereslet erőteljesen növekszik, ami
lehetővé tenné az olajkartellnek és szövetségeseinek, hogy tovább enyhíthessék kitermelésük 2020-ban bevezetett rekord mértékű korlátozását.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) 13 tagállamát és a velük szövetséges tíz országot, köztük Oroszországot összefogó OPEC+ csoport tavaly májustól 9,7 millió hordóval fogta vissza a kitermelést, hogy megállítsa az árak zuhanását a kereslet meredek visszaesésének közepette. A helyzet javulásával párhuzamosan, tavaly augusztus óta azonban fokozatosan emelték kitermelésüket – ismertette a távirati iroda.

A csoport legutóbb áprilisban meglepte a piacokat azzal a döntéssel, hogy májusban 350 ezer, júniusban további 350 ezer, júliusban pedig 400 ezer hordóval emeli a kitermelést. Arról azonban nem született döntés, hogy az év második felében a kitermelési kvóták mekkorák lesznek, mivel a hónap elején megszakadtak az egyeztetések a csoporton belül.

Az eredeti tervek szerint augusztus és december között havi lépésekben összesen napi 2 millió hordóval növelték volna a kitermelést, a korlátozásból még fennmaradó részt pedig április helyett 2022 végére vezették volna ki. A megállapodást azonban az Egyesült Arab Emírségek blokkolta, mivel ellenzi a paktum hatályának meghosszabbítását a jövő év végéig. A Reuters hírügynökség értesülései szerint azonban szerdán az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd Arábia kompromisszumot kötött, megnyitva ezáltal az utat a megállapodás előtt.

Ez azt jelenti, hogy az OPEC+ csoport tagjai emelni fogják kitermelésüket és még több olajat szállítanak, ami fékezheti az olajárak emelkedését. A Goldman Sachs, a Citi és a UBS nagybankok elemzői azonban arra számítanak, hogy a kínálat még így is szűkös marad a következő hónapokban. Giovanni Staunovo, a UBS elemzője rámutatott, hogy a kereslet növekedése már meghaladja a kínálat bővülését. A globális olajkészletek folyamatos csökkenése miatt a
Brent hordónkénti ára 80 dollárra, a WTI-é pedig 77 dollárra emelkedhet szeptemberig.

Ezzel együtt  csökkentek az olajárak, mivel a befektetők arra számítanak, hogy a kínálat bővülni fog az OPEC+ csoport komprimusszumos megállapodását követően. Lefelé ható nyomást gyakorolt az árakra, hogy az Egyesült Államokban a múlt héten emelkedtek a benzin- és dízelkészletek a finomítók kihasználtsági rátájának csökkenése ellenére is. Ráadásul a közzétett adatok szerint a kínai gazdaság a második negyedévben a vártnál valamivel lassabban, 7,9 százalékkal
növekedett.

A szeptemberi határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 57 centes, 0,76 százalékos
mínuszban, 74,19 dolláron állt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében, míg a New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónként 72,44 dollárba került augusztusi szállításra, 69 centtel, 0,94 százalékkal csökkent az ár.

A Brent szerdán 2,26 százalékos mínuszban zárt. Csütörtöki napi minimumán 73,23 dolláron, 2,05 százalékos mínuszban forgott, ami egyhavi mélypontot jelent. A WTI 2,82 százalékos mínuszban fejezte be szerdán a kereskedést, csütörtökön pedig 71,52 dolláron egyheti mélyponton járt.