Elkerülhetetlennek tűnik a visszaesés a világgazdaságban a CIB Bank elemzői szerint, viszont nem ígérkezik tartósnak, várhatóan csak néhány negyedévet érint majd. A magyar gazdaság stagnálást, esetleg minimális növekedést produkálhat 2023-ban, erőteljes – de fokozatosan enyhülő – inflációs nyomás és kissé emelkedő munkanélküliség mellett. A CIB Bank szakértőinek várakozása szerint jövőre újra érkezhetnek uniós források Magyarországra. Részben emiatt a forint erősödhet az euróval szemben, és újra elérhetőnek tűnik a 400 forint alatti árfolyam.

Az év eddig eltelt részében a fejlett gazdaságok meglehetősen ellenállónak bizonyultak, sőt sok helyen a harmadik negyedéves GDP-számok kellemes meglepetést okoztak. Az újranyitás lecsengése, a globális kereslet mérséklődése, a magas infláció, a vállalatokat érő költségoldali sokkok, a fiskális stimulus fokozatos visszavétele és a monetáris szigorítás azonban a következő időszakban egyre erőteljesebben fejti ki hatását, és elkerülhetetlenül átmeneti visszaesést okoz az Egyesült Államok és az euróövezet gazdasági aktivitásában is – állapították meg legfrissebb makrogazdasági kitekintésükben a CIB Bank elemzői. A visszaesés azonban az alapforgatókönyv szerint csak néhány negyedévet érint, nem kell mély, elhúzódó csökkenésre számítani a kibocsátásban. Kínában ugyanakkor a zéró-COVID politika és az ingatlanpiac problémái lefojtják a növekedést, így 2023-ban a globális gazdaság mindössze 1,5 százalék körüli mértékben nőhet. A kilátások szempontjából az elhúzódó háború energiapiacokra és beszállítói láncokra gyakorolt hatásai továbbra is kockázatot jelentenek, de a kínai járványpolitika is okozhat újból felerősödő súrlódásokat a kínálati oldalon.

A világgazdaságot tehát 2023-ban érdemben lassuló növekedés és csökkenő, de még mindig magas infláció jellemezheti annak ellenére, hogy a pénzromlás várhatóan az idei negyedik negyedévben tetőzik. Éves átlagban mind az euróövezetben, mind pedig az Egyesült Államokban jóval a jegybankok középtávú célja felett maradhat az infláció, az év vége felé azonban már megközelítheti, akár újra el is érheti a kitűzött inflációs célt. Rövid távon a jegybankok prioritása a pénzromlás – akár a reálgazdaság fékezése árán történő – letörése marad. Így a nagy jegybankok monetáris szigorítási ciklusa az év végéig biztosan folytatódik, de igen nagy eséllyel 2023 elejére is átnyúlnak a kamatemelések. Ugyanakkor a nyári-őszi erőteljes lépéseket követően decemberben már mind a Fed, mind pedig az EKB lassíthat a tempón. A Fed irányadó kamata 5 százalék körül tetőzhet, míg az EKB-nál 2,5-3 százalék közötti szinten állhat meg a szigorítási ciklus 2023 első felében.

Helyben járás csökkenő fogyasztással

„A hazai gazdaságot 2023-ban nulla százalék körüli növekedés, az év közepétől mérséklődő inflációs nyomás, enyhén romló munkaerőpiaci helyzet és lassan, fokozatosan javuló külső egyensúlyi pozíció jellemezheti. Alapforgatókönyvünk azzal számol, hogy a kormány és az Európai Unió a jogállamisági kérdésekben megállapodásra jut, és a jövő évtől újra rendelkezésre állnak európai uniós források” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Az év első felében még rendkívül dinamikus növekedést mutatott a hazai gazdaság, a harmadik negyedév azonban már érdemi lassulást hozott. Bár a KSH előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalék feletti ütemben bővült a GDP, negyedéves alapon már 0,4 százalékos visszaesést mértek. A dinamikavesztés a következő negyedévekben erőteljesebbé válik. Ennek ellenére 2022 egészében 4,5 százalék körüli GDP növekedési ütem várható. A CIB Bank 2023-as előrejelzése azonban érdemben romlott május óta: az alapforgatókönyv szerint stagnálást, esetleg minimális növekedést mutathat jövőre a gazdaság. Az előző években a növekedés fő húzóerejét a belső felhasználás adta, ez a motor viszont most alacsonyabb fordulatszámra kapcsol. A gyengébb külső keresleti környezet és a várhatóan magasan maradó energiahordozó-árak együttes hatásaként pedig a nettó export sem tudja érdemben kompenzálni a belső felhasználás mérséklődését.

„A háztartások fogyasztása prognózisunk szerint csökken 2023-ban. Bár a munkaerőpiacon csak mérsékelt romlásra számítunk, az emelkedő munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási kilátások bizonytalanabbá válása, a magas infláció miatt csökkenő reálkereset, a megemelkedett kamatkörnyezet és általánosságban véve a romló fogyasztói bizalom fékezőleg hat a háztartások fogyasztására” – tette hozzá a vezető elemző.

A beruházásoknál nagyon alacsony, nulla százalékhoz közeli növekedést várnak a CIB szakértői. A költségvetési kiigazítási kényszer és az EU-források csúszása a fiskális/kvázi fiskális beruházásoknál jövőre egyértelmű visszaesést eredményez, míg a vállalati szektor beruházásait a gyengülő keresleti környezet, a költségoldali sokkok, az emelkedő finanszírozási költségek és a bizonytalan kilátások fogják vissza.

Kissé nőhet a munkanélküliségi ráta

A legfrissebb munkaerőpiaci statisztikák még stabil foglalkoztatási helyzetet jeleznek, de a gazdasági lassulás fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzik, aminek első jelei már látszanak. Az elmúlt időszakban lassú emelkedésnek indult munkanélküliségi ráta októberben 3,6%-on állt. (A második negyedévben még 3,2 százalék volt a munkanélküliek aránya.) A következő hónapokban folytatódhatnak a negatív tendenciák, ahogy a vállalatok a romló keresleti környezethez és a költségoldali sokkokhoz igazítják munkaerő-állományukat. A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta hamarosan elérheti a 4%-ot, és 2023 első részében további mérsékelt emelkedés várható. Ezt követően az év második részében – a várható kilábalással párhuzamosan – a foglalkoztatási helyzetben is megindulhat egy korrekció. Így a gazdaságot már évek óta jellemző akut munkaerőhiány is tartósan velünk marad. A munkaerőpiaci feszességek oldódása elméletileg a bérek oldaláról érkező nyomást is enyhítheti. Az év első részében a jelentősen gyorsuló bérkiáramlás még a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelésének, a közszféra ütemezett bérfejlesztéseinek, illetve egyszeri kifizetéseknek (fegyverpénz) volt betudható, a legutolsó adat azonban már a száguldó inflációra adott vállalati válaszokat tükrözheti: a munkaerő-hiányos környezetben egyre több munkáltató kényszerül év közbeni bérkorrekciókra vagy egyszeri juttatások kifizetésére. „A jövőre is rendkívül magas szinten maradó infláció mellett még a romló munkaerőpiaci helyzetben sem tartjuk kizártnak, hogy a bérdinamika kétszámjegyű tartományban marad. A reálkeresetek 2023 átlagában azonban még így is csökkenni fognak” – vélekedett Trippon Mariann.

Sokáig velünk marad a két számjegyű drágulás

Amíg a CIB Bank tavaszi GDP-előrejelzése az év végéhez közeledve is megállja a helyét, az inflációs prognózist az elmúlt hónapokban folyamatosan emelni kényszerültek. A hazai gazdaságot az év eddig eltelt részében intenzív inflációs nyomás jellemezte, ami az év során egyre kiterjedtebbé és robusztusabbá vált. A kínálatoldali tényezők mellett az erős kereslet is felfelé hajtotta a pénzromlási ütemet, a gyorsulást pedig az ársapkák sem tudták megakadályozni. Így a CIB Bank előrejelzése szerint az októberi szintről az év végéig tovább emelkedik az éves fogyasztói árindex, és decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, és bár a harmadik negyedévtől elindulhat egy erőteljesebb lassulás, az éves átlagos infláció 17 százalék körül alakulhat, egyszámjegyű tartományba pedig csak egy év múlva kerülhet újra a pénzromlási ütem. Az érdemben lassuló növekedés és a visszaeső kereslet dezinflációs hatása lassan, fokozatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba, de a nagyon magas kiindulási szint, az inflációs várakozások nem megfelelő horgonyzottsága, a kínálatoldali feszültségekkel kapcsolatos kockázatok és a bizonytalan árfolyamkilátások megnehezíthetik az infláció letörését.

A rendkívül magas és még mindig emelkedő infláció, a nem megfelelően horgonyzott inflációs várakozások, illetve a külső és belső kockázatok (EU-források, külső egyensúly, globális befektetői hangulat) rövid távon nem teszik lehetővé a kamatszint mérséklését még a forintárfolyam stabilizálódása ellenére sem. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a jegybanknak különösen óvatosan kell alakítania a monetáris politikáját annak érdekében, hogy az októberi események ne ismétlődjenek meg. Így a következő hetekben még 18 százalékon maradhat az effektív kamatszint, amelynek óvatos lefaragása jövő év elején kezdődhet. Ha a várt dezinfláció megvalósul, az ország sérülékenységei enyhülnek és a kockázatok mérséklődnek, megnyílhat a lehetőség az egynapos betéti kamat és az alapkamat közötti rés fokozatos bezárására, majd az év utolsó részében akár az alapkamat mérséklésére is. Az alapforgatókönyv szerint 2023 végére az MNB alapkamata a jelenlegi 13 százalékos szintről 10 százalék közelébe, vagy kissé e szint alá mérséklődhet.

Erősödhet a forint

Az MNB agresszív, 500 bázispontos kamatemelése sikeresen stabilizálta október-novemberben a forint árfolyamát, az euró/forint kurzus a történelmi csúcsot jelentő 430 feletti szintekről 410 alá korrigált. Az év eddig eltelt részében azonban a forint masszívan alulteljesítette a régiós versenytársakat: január és november utolsó hete között körülbelül 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, miközben a cseh korona 2 százalék körüli mértékben erősödött, és a lengyel zloty is csak 2 százalékos veszteséget könyvelt el. A rendkívüli mértékben kitágult kamatkülönbözet tehát önmagában nem volt elegendő a hazai deviza komolyabb erősödéséhez. Ahhoz, hogy a kamatkülönbözet kifejthesse jótékony hatását, a hazai gazdaságot és piacokat jellemző sérülékenységek érdemi mérséklődése elengedhetetlen. „Ha a jogállamisági eljárás körüli bizonytalanságok megszűnnek, az inflációs kilátások javulnak, és az ország egyensúlyi pozíciójában is kézzel fogható pozitív fordulat körvonalazódik, 2023 során a forint erősödhet az euróval szemben, és a keresztárfolyam újra 400 alatt stabilizálódhat” – vélik a CIB Bank elemzői.