Egy friss felmérés szerint a hazai vállalkozások több mint 40%-a még csak most szembesül a megugró energiaszámlákkal. Több európai országban – így az Egyesült Királyságban és Olaszországban – pedig átlagosan négyszeresére nőtt a kkv-k rezsiszámlája. A cégek számára így első számú kihívássá, sok esetben a túlélés kulcsává vált az energiaköltségek csökkentése. Ebben friss technológiák kínálkoznak a legfőbb szövetségesnek: a valós idejű adatokkal vezérelt irodai okosrendszerek, a házon belül megtermelt energiamennyiség hatékony felhasználása, a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság csatasorba állítása, illetve a szervezeti agilitás fejlesztése mutat utat a jövőbe. A Stylers információ-technológiai cégcsoport hazai és külföldi példákat gyűjtött, melyek bebizonyítják, hogy most érdemes csak igazán előremenekülni.

Az energiafüggetlenség és a klímasemlegességi célok elérése hosszú évek óta a legfontosabb politikai célkitűzések között szerepel, olyannyira, hogy az Európai Unió 2030-ra a végső energiafogyasztás 32%-át megújuló forrásokból fedezné. Miközben ez mindeddig a közös jövőnk szempontjából nélkülözhetetlen, de hosszútávú lépésnek tűnt, mára a mindennapi boldogulásunkat is érintő kérdéssé vált. A szomszédunkban kirobbanó konfliktus akut energiaválságot idézett elő Európában, így kicsik és nagyok, állami szervek, lakossági felhasználók és a vállalkozások egyaránt szembesülnek a drasztikusan növekvő energiaárakkal. A megküzdési stratégiák persze gazdaságonként és cégenként is mások: a magyar vállalatok 14%-a szerint könnyen lehet, hogy be kell zárniuk, 57% az áremelésben látja a megoldást, egyesek elhalasztják az esedékes fejlesztéseket, de bíztató jelként közel harmaduk inkább a beruházásra szavaz az energiahatékonyság növelése érdekében.

Okosirodák, „hőtermelő” adatok és virtuális vállalati események

Ebből is látszik, hogy akinek lehetősége van, annak mindenképpen érdemes inkább előremenekülni, és a rövid távon kényelmesebb megoldások helyett a jövőbe mutató, proaktív fejlesztések felé mozdulni. A hatékonyabb energiafelhasználás szerencsére már eddig is komolyan foglalkoztatta a technológiai szektort, így inkább az a kérdés, hogyan lehet hatékonyan kombinálni, beépíteni és cégre szabottan egy rendszerbe integrálni a különböző hardveres és szoftveres innovációkat. Az irodapiacon a tudatos és okos üzemeltetés a legfontosabb trend: a különböző szenzoros megoldásokkal azonnal reagálni lehet a hőmérséklet és a páratartalom változásaira, vagy élénk széllökések esetén felhúzni a redőnyöket, hogy ne érje őket károsodás. Mindezt a mesterséges intelligenciával megfelelően párosítva már előrejelzések is készíthetőek, így például, ha a beérkező adatok alapján a munkavállalók bizonyos helyiségeket nem használnak a nap egy adott szakában, akkor a fűtés és a világítás is ehhez igazítható – folyamatos manuális kontroll nélkül.

A közvetlenül a hatékony üzemeltetést célzó informatikai rendszerek mellett persze a vállalkozás speciális sajátosságait is érdemes lehet kihasználni olyan módon, melyre korábban nem is gondoltunk volna. Egyre több helyen ismerik fel a big data-ban rejlő óriási potenciált, ugyanakkor éppen az óriási energiaigényük miatt most kihívást is jelent az adatközpontok működtetése. Azonban ezek a gépek jelentős mennyiségű hőt is termelnek, amit megfelelő technológiai fejlesztésekkel szintén hasznosítani lehet, kiegyenlítve a szaldót, a felesleget pedig akár a fűtőrendszerekbe vezetni. Persze emellett azon is elgondolkodhatunk, hogyan mentesíthetjük infrastruktúránkat az emelkedett energiafogyasztástól a legkritikusabb időszakokban, például a téli hónapokban. A vállalkozások egyre gyakrabban vetnek be virtuális valóság-alapú megoldásokat ezzel a céllal, így a távolból is hatékonyan szervezhetnek képzési napokat, meetingeket vagy éppen munkavállalói fórumokat, egyszerre akár több telephelyen dolgozó kollégáknak is.

Vállalatok: agilitás és államilag támogatott fejlesztések kellenek

Bármennyire is nehéznek tűnik a jelenlegi helyzet, az energiahatékonysághoz kapcsolódó innovatív megközelítéssel igazi win-win szituációt teremthetnek az előrelátó vállalkozások. Statisztikák szerint azok a cégek, melyek újszerű szemlélettel és megoldásokkal igyekeznek kezelni a krízist, 40%-kal is csökkenthetik karbonlábnyomukat, így kétségtelen, hogy miközben saját maguknak is spórolnak, a közös klímacélok érdekében is sokat tesznek. Ráadásul – ahogy a fent említett körkérdés is mutatja – sok vállalat kifejezetten hajlik az ilyen irányú fejlesztésekre, ha rendelkezésükre áll a megfelelő forrás, éppen ezért az azonnali segítség mellett vissza nem térítendő támogatásokat várnak az államtól, melyek segítségével hosszabb távon is megtérülő informatikai beruházások indulhatnak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között elengedhetetlen lépés a szervezeti szintű agilitás bevezetése – már azoknak, akik ezt eddig elmulasztották megtenni.

„A szinte napról napra változó, bizonytalan gazdasági helyzetben érdemes előre gondolkodni, és többféle forgatókönyvre felkészülni, de valójában a feladat nem az, hogy a vállalat megjósolja a jövőt. Sokkal inkább az, hogy ha váratlan behatás érkezik a külvilágból, arra gyorsan és produktívan reagáljon a szervezet. Erre kiváló módszert nyújt az IT-berkekből eredő agilis működés bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy a bizalmon, felhatalmazáson, autonómián és együttműködésen alapuló vállalati kultúrában kisebb egységekre bonthassuk a célkitűzéseinket, és rendszeresen felmérhessük, jó irányba haladunk-e. Amennyiben nem, könnyen és szinte azonnal tudunk módosítani. Ez a megközelítés egyébként az innovációkat is támogatja, melyekre kétségtelenül nagy szüksége van jelenleg az egyebek mellett akut energiakrízissel küzdő vállalati szektornak” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.