A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai, amit az október 16-i Élelmezési világnap alkalmából készítettek. A felmérésben részt vevők jelentős része (86%) azért vásárol tudatosan, hogy spóroljon, a környezetvédelmi szempontok kb. minden 2. magyarnak számítanak.

Október 16-a az Élelmezési világnap, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet többek közt az élelmiszerpazarlásra is. A kaposvári KOMETA 99. Zrt. már hatodik alkalommal csatlakozik a FAO és a Magyar Élelmiszerbank által kezdeményezett adománykonvojhoz. „Fontosnak tartjuk az Élelmiszerbank munkáját, idén eddig közel 44 ezer terméket juttattunk el hozzájuk. A rászorulók megsegítése mellett közös ügyünk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is” – mondta Giacomo Pedranzini, a KOMETA 99. Zrt. ügyvezető-igazgatója, az HonestFood koncepció megalkotója. Az HonestFood szól egyrészt környezetvédelemről és az állatok tiszteletéről vállalati szinten, ugyanakkor szól a fogyasztók felelősségéről is. Reprezentatív felmérésükben arra keresték a választ, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, mik a fő motivációik, és milyen élelmiszert dobnak ki leginkább. Utóbbi esetében megelőzési tippeket is ad.

A többség tudatos vásárlónak tartja magát, de saját bevallása szerint is dob ki élelmiszert

Tízből több mint kilenc magyar tudatos vásárlónak tartja magát. 41% semmilyen élelmiszert nem dob ki vagy azért, mert nagyon tudatosan vásárol (17,6%) vagy pedig azért, mert amikor többlete van, akkor azt feldolgozza vagy továbbadja (23,5%). 36% azok aránya, akik tudatos vásárlónak tartják magukat, de ennek ellenére olykor kidobnak élelmiszert. Összességében ez a legjellemzőbb a felnőtt lakosságra, a nőkre (32%) és a férfiakra (39%) egyaránt. Kb. minden 4. magyar (23%) saját bevallása szerint is sok élelmiszert dob a kukába. A sok élelmiszert kidobók 70%-a tudja, hogy tudatosabbnak kellene lennie, 30%-ukat azonban hidegen hagyja ez a téma, azaz a magyarok 7%-át egyáltalán nem zavarja, ha egy élelmiszer a kukában végzi.

A takarékosság inkább a nőknél, a környezetvédelem inkább a férfiaknál szempont

Közel minden 2. magyar (46%) vallja, tudatosan vásárol, mert a környezet védelme és a spórolás egyaránt fontos neki. Spórolási célból vásárol tudatosan tízből négy válaszadó, a környezetvédelem pedig a megkérdezettek 6%-ánál döntő szempont. A nőknél jóval fontosabb szempont a takarékosság (90%), mint a férfiaknál (82%), a környezetvédelem pedig fontosabb a férfiaknak (54%), mint a nőknek (48%). A felmérésben részt vevők 8%-a bevallása szerint sem vásárol tudatosan (férfiak: 9%, nők: 6%).

Tudatos vásárlás = akciófigyelés?

Az árérzékenységet alátámasztja az is, hogy a felmérésben részt vevők 80%-ánál a vásárlás és spórolás között szoros kapcsolat van. Arányaiban a legtöbb válaszadónak (32%) a tudatos vásárlás azt jelenti, hogy figyeli az akciókat, és képes több helyre is elmenni, hogy mindent a legjobb áron vegyen meg. Minden 4. magyarnál a tervezett menü, az ahhoz kapcsolódó bevásárlólista jelenti a tudatosságot, és hogy semmi mást nem vesz, mint ami a listán szerepel. 22% vesz azért nagyobb kiszerelést, mert az olcsóbb, és vásárlás után nagyon figyeli a lejáratot, hogy az élelmiszer semmiképp se végezze a kukában. Tízből két magyarnál kimondottan nem az ár dönt, hanem inkább kis kiszerelést választ, hogy az biztosan elfogyjon.

Leginkább pékárut dobunk ki, tartós élelmiszert és húst legkevésbé – tippek a pékáru pazarlása ellen

Az HonestFood kutatása rákérdezett arra is, hogy milyen élelmiszertípust dobunk ki leginkább. A válaszadók legnagyobb részénél (31%) pékáru kerül leggyakrabban a szemetesbe, minden 4. magyar pedig készételt dob ki. Zöldség és gyümölcs minden 5. válaszadónál veszti el annyira frissességét, hogy ki kelljen dobnia, a tejtermékek pedig a honfitársaink 12%-ánál. Legkevésbé tartós élelmiszert, húst és húskészítményeket dobunk ki (előbbi aránya 4%, utóbbié 6%). „Hacsak nem penészes a pékáru, rengeteg felhasználási módja van még azután, hogy megszikkadt vagy megszáradt. Gondoljunk csak bele, vannak kifejezetten olyan ételek, amelyek kimondottan nem friss pékáruval készülnek, pl. mákosguba, fasírt. De egy megszáradt zsemléből mi magunk is készíthetünk zsemlemorzsát, ami így akár hónapokig is eláll. Betervezhetünk heti egy melegszendvics vacsorát is, ami a kis darab sajtok, szárazabb kolbászok felhasználására is tökéletes. Sőt, akár le is fagyaszthatjuk a pékárutöbbletet” – osztotta meg tippjeit Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a pékáruk pazarlása ellen.