Washington visszavágott a kétségbeesett Putyinnak
Putyin azt állította, hogy az Oroszország ellen az ukrajnai inváziója után bevezetett nemzetközi szankciók „veszélyt” jelentenek a világra. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok hajlandó feláldozni Európát, amely a háború folytatódása miatt az energiaárak emelkedésével életszínvonal-válságot él át, annak érdekében, hogy megőrizze az általa globálisnak nevezett „diktatúráját”. A szerdán Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon Putyin a kollektív Nyugatot ostorozta, és az Egyesült Államokat emelte ki, hogy azt okolja a gazdasági fájdalomért, amelyet az Oroszországgal szembeni szankciók okoznak Európának és azon kívül is, miközben az energia- és élelmiszerárak világszerte az egekbe szöknek.
Washington megvédte az Oroszországgal szembeni álláspontját, amelyet a Nyugat széles körben elítélt az Ukrajna elleni folyamatos háborúja miatt, és a külügyminisztérium szóvivője e-mailben küldött kommentárjában azt mondta, hogy „a szankciók és az exportellenőrzés működik, és Putyin elnök kétségbeesetten próbálja meggyőzni a világot az ellenkezőjéről”. „Putyin elnöknek a Keleti Gazdasági Fórumon tett megjegyzései ellenére Oroszország súlyos árat fizet az Ukrajna elleni teljes körű háborújáért, amelynek költségei továbbra is emelkednek – több tízezer orosz katona halt meg, 14 millió ukrán állampolgár kényszerült elhagyni otthonát, történelmi városok váltak romhalmazzá – mindez azért, mert Putyin elhatározta, hogy egy újabb országot hódít meg” – tette hozzá a tisztviselő.
A külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország saját döntéshozói – köztük a pénzügyminiszter – is elismerték, hogy a szankciók komoly kihívásokat okoztak az országnak. „Oroszország gazdasága sebezhető a világgazdaságtól való elzárkózás miatt, és minden bizonnyal tartósan vissza fog esni a gazdasági tevékenység. Putyin háborúja az előrejelzések szerint eltörli Oroszország elmúlt 15 évben elért gazdasági eredményeinek nagy részét”. Az orosz kormány kénytelen egyre többet költeni a gazdaságának támasztására – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy hivatalos orosz források csak július hónapban több mint 15 milliárd dollárra teszik az ország költségvetési hiányát.
Putyin azzal igyekezett enyhíteni a szankciók hatását, hogy Indiához és Kínához fordult, hogy eladja az olajat. A Reuters augusztusban arról számolt be, hogy az orosz gazdasági minisztérium arra számít, hogy a magasabb olajexport-mennyiség, valamint az emelkedő gázárak miatt Oroszország energiaexportból származó bevételei idén 337,5 milliárd dollárra emelkednek, ami 38%-os növekedést jelent 2021-hez képest. Szerdán Putyin azt mondta, hogy Oroszország idén költségvetési többletet fog felmutatni, de elismerte, hogy a növekedés csorbát szenved, és a bruttó hazai termék „körülbelül 2%-kal vagy egy kicsit többel” csökken.
Az orosz központi bank a tél közeledtével egyre borúsabb várakozásokat fogalmaz meg a gazdasággal kapcsolatban, a harmadik negyedévre 7%-os mélyülő zsugorodást prognosztizálva a második negyedévi 4,3%-os visszaesést követően – írta a Reuters a múlt hónapban a központi bank jelentésére hivatkozva. A bank arra számít, hogy a gazdaság 2023 második felében kezd helyreállni. Az éves infláció júliusban 15,1% volt, ami meghaladta az ugyanebben a hónapban mért 9,8%-os uniós rátát.
