Nemcsak az oroszoktól függenek a németek, hanem Kínától is
A frankfurti Handelsblatt banki csúcstalálkozón tartott beszédében Sewing megjegyezte, hogy Oroszország ukrajnai háborúja „számos olyan bizonyosságot megsemmisített”, amelyre a globális gazdasági rendszer az elmúlt évtizedekben épült. A globalizáció megállását a jelentős geopolitikai feszültségek miatt – amely valószínűleg nem fog egyhamar enyhülni, és amely megzavarta a globális érték- és ellátási láncokat -, valamint a munkaerőpiacon kialakult szűk keresztmetszetet, illetve a gáz- és áramhiányt, amely a költségek emelkedéséhez vezet – említette a fő okok között, amelyek miatt az euróövezet inflációja rekordmagasságban van. „Ennek következtében Németországban már nem tudjuk majd elhárítani a recessziót. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy gazdaságunk elég rugalmas ahhoz, hogy jól megbirkózzon a recesszióval – feltéve, hogy a központi bankok most gyorsan és határozottan cselekednek” – mondta Sewing a lefordított átirat szerint.
Hozzátette, hogy egyelőre sok embernek még mindig vannak világjárványos megtakarításai, amelyekre támaszkodhatnak az emelkedő energiaköltségek fedezésére, a legtöbb vállalat pedig továbbra is „kellően finanszírozott”. „De minél tovább marad magas az infláció, annál nagyobb a feszültség és annál nagyobb a társadalmi konfliktusok lehetősége” – mondta. A német gazdaság stagnált a második negyedévben, miközben a termelői árak inflációja júliusban rekordmagasságot ért el. A német pénzügyminisztérium az Oroszországból érkező gázszállítások csökkenésére, az energia és más áruk drágulására, valamint az ellátási lánc tartós zavaraira hivatkozott, részben Kína „nulla covid” politikája miatt.
Oroszország ukrajnai háborúja arra kényszerítette az Európai Uniót, hogy felgyorsítsa az orosz energia- és nyersanyagimporttól való függőségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, és Sewing szerint az invázió rávilágított az egyes országoktól és régióktól való túlzott függés veszélyeire. „Ha már a függőségeknél tartunk, azzal a kínos kérdéssel is szembe kell néznünk, hogy hogyan kezeljük Kínát. A növekvő elszigeteltség és a növekvő feszültségek, különösen Kína és az Egyesült Államok között, jelentős kockázatot jelentenek Németország számára” – mondta Sewing, hozzátéve, hogy Kína a német gazdaság „sarokkövévé” vált. Kiemelte, hogy Kína a német export mintegy 8%-át és az import 12%-át adja, míg a DAX-ban jegyzett vállalatok forgalmának több mint egytizede Kínából származik. „Ennek a függőségnek a csökkentése nem kevésbé alapvető változást igényel, mint az orosz energiától való függetlenedés” – mondta.
