Az üzleti szektorban minden ágazat várakozása kisebb-nagyobb mértékben romlott, különösen a kereskedelemé és a szolgáltatásoké. Az iparban a termelési várakozások és a rendelésállományok megítélése májushoz képest gyengült, a készleteké kissé javult. Az elmúlt időszaki termelés megítélése nem változott, az exportrendeléseké jobb lett. Az építőipari vállalatok hangulata május után júniusban is romlott; a magas- és mélyépítőké egyaránt. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően kedvezőtlenebbé vált, s a rendelésállományé is csökkent. A kereskedelmi bizalmi index értéke három havi kismértékű emelkedést követően jelentősen esett. Az eladási pozíció és a készletek megítélése közepes mértékben romlott, a várható rendeléseké azonban másfél éves minimumára zuhant. A szolgáltatói bizalmi index az áprilisi nagy javulás után második hónapja esik. Romlott az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése, gyengültek a forgalmi várakozások.

Júniusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott. Az áprilisi csúcshoz képest minden ágazatban csökkent, de a kereskedelem kivételével továbbra is több a létszám növelését, mint csökkentését tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme május után júniusban is tovább erősödött, igaz az előző havinál kisebb mértékben. A cégek áremelési törekvése, ha nagyon lassan is, de az ipar kivételével minden ágazatban második hónapja csökken. A válaszolóknak így is jóval több mint fele – a kereskedelemben közel háromnegyede – áremelésre készül. A fogyasztók inflációs várakozása azonban júniusban is kissé tovább erősödött. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz-ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is rendkívül pesszimistán látják, júniusban ehhez feltehetőleg a kormányzat egyensúly-javító csomagja is hozzájárult.

A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban a májusi jelentős csökkenéssel szinte megegyező mértékben romlott tovább, s alacsonyabb szintre került, mint a mindenkori, vagy ezen belül az elmúlt tíz év átlaga. A lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye júniusban a májusinál is nagyobb mértékben lett pesszimistább. Az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességükről alkotott véleménye a mindenkori rekordot jelentő, februári szintről negyedik hónapja, folyamatosan, szinte havi egyenletes ütemben gyengül. Júniusban a lakosság a nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is romlónak találta.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2018-2022