Nehéz idők járnak a fintech cégekre: erőteljes hatással van a globális gazdasági körülmények változása erre a szektorra is. A hónap legnagyobb tőkebevonásai közé most kisebb összegekkel is be lehetett kerülni. Egyre többen részleges leépítésekkel igyekeznek túlélni ezt a kritikus időszakot. A kriptovaluták világa továbbra is rendkívül megosztó, az MNB váratlan újítással állt elő, míg az EKB elnöke erős kritikát fogalmazott meg a területről. Fokozódik a verseny a gyerekek pénzügyi kiszolgálásáért is, hagyományos pénzintézetek és fintechek is ringbe szálltak ezen a fronton májusban. 

A tőkebevonási versenyt a brit Bloom nyerte a maga 380 millió dolláros (nagyjából 140 milliárd forintos) körével. A brit fintech e-kereskedelmi vállalatokat finanszíroz kedvező konstrukciókkal. Két központi megoldásának egyike egy készletek vásárlására és marketing tevékenységekre fordítható hitel. A másik a rendszeres bevételeket előlegezi meg a vállalatoknak, az ilyenkor megszokott magas díjak és szigorú korlátok nélkül. 

A Bloom mindkét termékénél gyorsaságot, kényelmet és egyszerűséget garantál a vállalatoknak. A pozitív elbírálásban részesülők alig 24 órával az igénylési folyamat megkezdése után számlájukon tudhatják a kért összeget. A fintech sikerét sokan innovatív árazási stratégiájának tulajdonítják, amivel optimálisan illeszkedik az árazás az ügyfelek igényeihez. Ezáltal a vállalatok vonzó hitelekhez jutnak, a Bloom pedig képes hatékonyan menedzselni a hitelkockázatokat. 

A fejlődő országokat hiba lebecsülni

A folytatásban egy indonéz fintech következik, a Xendit, amely 300 millió dollárhoz jutott befektetőitől. A jakartai székhelyű vállalkozás digitális pénzügyi megoldásokat nyújt kkv-knak, e-kereskedelmi startupoknak és nagyvállalatoknak. A kínálatban megtalálhatóak az online és nemzetközi fizetések, a webshopok működtetését támogató funkciók, valamint a csalásmegelőzési és ügyfél-azonosítási szolgáltatások.

Elsőre meglepő lehet a Xendit sikere, de egyáltalán nem az.  Az indonéz gazdaságot jelentős lemaradás jellemzi a digitalizáció terén, hatalmas lakosságában komoly potenciál rejlik ugyanakkor. Az országban tevékenykedő vállalatoknak sokat segíthet egy olyan szolgáltató, amely képes reagálni az akut fizetési igényekre és átfogó platformot nyújt ezek kielégítéséhez. 

Az USA helyett Nagy-Britannia dominált

A harmadik helyet a tőkebevonások sorában egy másik brit szereplő szerezte meg: a Paddle 200 millió dollárt vont be. Saját állítása szerint a vállalat az egyetlen szereplő, amely komplett fizetési infrastruktúrát kínál a Software-as-a-service (SaaS) szolgáltatóknak. A kínált csomag lefedi például az online fizetéseket, az előfizetés-kezelést, az adózást, a szabályozói megfelelést, a számlázást, valamint a csalásmegelőzést. Ez az átfogó paletta még messzire repítheti a Paddle-t.

Össze kell húzni a nadrágszíjat

A mindannyiunk által tapasztalt inflációs nyomás hatására a világ sok jegybankja kezdett markáns kamatemelésbe az elmúlt hónapokban. Ennek hatásai a fintech szektorba is begyűrűztek: a magasabb kamatok miatt a technológiai cégek részvényei veszítettek vonzerejükből. A fintechek korábban sem teljesítettek jól a tőzsdén, most azonban különösen megnőtt az óvatosság, ami elérte a kockázati tőkealapokat is. Így mindenkinek kevesebb friss tőkével, alacsonyabb értékeltséggel és bizonytalan folytatással kell számolnia. A szektor egyes szereplői meg is kezdték a felkészülést a legrosszabbra, illetve annak kivédésére.

Az eredmény a technológiai szektorban zajló leépítések markáns felgyorsulása. Érdekes, hogy míg 2021 második felében összesen öt vállalat döntött az elbocsátások mellett, addig idén az első öt hónapban ez a szám hatvanötre ugrott. Februárban és márciusban hat-hat vállalat szánta el magát a munkavállalók számának csökkentésére, majd ezt követően felgyorsult a folyamat. Áprilisban tizenhat, májusban pedig már harmincnégy név került fel a gyorsan terebélyesedő listára. 

A legnagyobbak sem ússzák meg

Tévedés lenne azt hinni, hogy a leépítéssel védekező vállalatok között nem találunk széles körben ismert csillagokat. A Netflix például több újságírót is elküldött online híroldalától, a Tudumtól. A streaming szolgáltató az átlagnál is rosszabb formában van, részvényei hatalmasat zuhantak az elmúlt hónapokban a tőzsdén. 

A fintech szektor prominens szereplői közül a Robinhood és a Klarna említhető. Előbbi még április végén jelentette be, hogy elköszön alkalmazottainak 9 százalékától, amit a lakossági befektetők aktivitásának csökkenése tett az indoklás szerint elkerülhetetlenné. A svéd BNPL óriás szintén vízválasztó időszakra készül: a hírek szerint 45,6 milliárd dolláros értékeltségének harmadát veszítheti el a következő tőkebevonási körével. A hír hatására be is húzták a kéziféket, ami a munkavállalók 10 százalékának távozását vonta maga után. 

Jól látható, hogy a közkedvelt fintechek is érzékelik a veszélyt, és inkább vállalják a visszalépést annak érdekében, hogy biztosan elkerüljék az anyagi csődöt. Sokszor elfelejtjük, hogy ezek a vállalatok hatalmas összegeket égetnek el anélkül, hogy nyereséges tevékenységet folytatnának, ami rendkívül sérülékennyé teszi őket a gazdasági sokkokkal szemben. 

Van, aki rosszabbul járt

Az előbb említett cégek elkerülhetik a nagyobb gondokat azzal, hogy most igazodnak a piaci körülményekhez. Ez a lehetőség már bezárult a Wingocard előtt, hiszen a kanadai fintech májusban bejelentette tevékenységének felfüggesztését. 

Két és fél éves története során a családi bank a gyerekek pénzügyi kiszolgálására fókuszált. Az ígéretes rajt után azonban elmaradtak a várt eredmények, és nem sikerült újabb befektetőket találni, ami elkerülhetetlenné tette a fintech megszűnését. Ez a történet is érzékelteti, hogy az áttöréshez nem elég a kezdeti lendület, folyamatos sikerekre és lelkes befektetőkre van szükség. 

A globális élmezőnyben az MNB

A magyar piac egyik legérdekesebb fejleménye, hogy a világ központi bankjai közül az elsők között bocsátott ki saját NFT-ket (nem helyettesíthető tokeneket) a Magyar Nemzeti Bank. A hat digitális műalkotást a forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából bocsátották ki az MNB Pénzmúzeum applikációján belül. A lépéssel a jegybank jelezte az NFT-k világa iránti nyitottságát és többek között olyan országokat előzött meg ezen a területen, mint Kína, vagy épp Nagy-Britannia.

Az NFT-k megszerzéséhez a felhasználóknak pénzügyi témájú kvízkérdéseket kell megválaszolniuk. Pozitívum, hogy a játékos tanulással összekötött NFT-szerzés képes lehet oldani némiképp azt a közvélekedést, miszerint az NFT-k birtoklása csak átgondolatlan pénzpazarlás. Érdekes lesz figyelni, miként alakul az MNB viszonya a kriptovalutákhoz, esetleg érkezik-e hamarosan hír a digitális forint tervekkel kapcsolatban.

Az EKB elnöke nem rejti véka alá a véleményét a kriptovalutákról 

Míg a Magyarországról nyitottságot sugalló fejleményről számoltunk be, addig az Európai Központi Bank elnöke lesújtó véleményével került be a hírekbe a múlt hónapban. Christine Lagarde egy televíziós interjúban fejtette ki, hogy szerinte a kriptopénzek értéktelenek, mivel semmilyen hasznos funkcióval nem rendelkeznek. Lagarde kiemelte, főleg azokat félti, akik anélkül fektetnek be ezekbe az eszközökbe, hogy tisztában lennének azok valódi tulajdonságaival. Mint mondta, ezek az emberek fájdalmas anyagi veszteségeket könyvelhetnek majd el, amit szigorú szabályozással kell megelőzni. 

Érdekes, hogy míg a kriptovaluták kapcsán drasztikus fellépést sürget az elnök, addig a digitális jegybankpénzekről kifejezetten optimistán nyilatkozott. Ezek szerinte – ellentétben a kriptoeszközökkel – valódi előnyöket hordozhatnak, egyúttal mindenkit biztosított arról, hogy amennyiben sor kerül a digitális euró bevezetésére, az EKB biztosítja majd annak stabilitását. Lagarde kijelentései nyomán arra készülhetünk, hogy hamarosan a kriptopénzek szabályozásával és a digitális euróval kapcsolatban is friss hírek érkezhetnek az EU háza tájáról.

A családi bankok mernek nagyot álmodni

A hónap további látványos trendje a családi bankolás erősödése volt. Május közepén érkezett meg a Greenlight új megoldása, egy hitelkártya, amivel a gyerekek szüleit szeretné kiszolgálni az amerikai családi bank. A kártyával történő vásárlások után a szülők 3 százalékos pénzvisszatérítést kapnak, amit részvényekbe és befektetési alapokba helyezhetnek el. A cél, hogy tudatosabbá váljon a megtakarítás a gyerekek életében felmerülő nagy költségekre – például az egyetemi tandíjra vagy az autóvásárlásra. 

A Greenlight alapvetően gyerekeknek kínál átfogó pénzügyi szolgáltatásokat és edukációs tartalmakat, de a szülőket is aktívan segíti a tudatos pénzügyi szokások kialakításában. Ezt a célt szolgálja a most bejelentett hitelkártya is, ami egy másik fontos mérföldkőhöz viheti közelebb a vállalatot. Sokan arra számítanak ugyanis, hogy a prominens családi bankok idővel általános banki engedélyért folyamodnak, és a szülőket is megkísérlik teljeskörűen kiszolgálni. 

Erre van is esély, hiszen a családi banki appon keresztül a vállalatok képesek rendszeresen interakcióba lépni a szülőkkel, itt idővel a felnőtteknek szóló szolgáltatásokat is megjeleníthetik majd a számukra. A Greenlight új hitelkártyája még nem ezt a vonalat erősíti, hiszen a megtakarított pénz dedikáltan a gyerekek jövőbeli terveit finanszírozza. Nem biztos azonban, hogy sokat kell várni a régóta rebesgetett ambíció hivatalos megerősítésére. 

A hagyományos szereplők is lépnek

A családi bankok merész tervei nem kerülték el az inkumbensek figyelmét sem, így közülük többen saját megoldás fejlesztésén dolgoznak. A NatWest ebből a célból vásárolta fel tavaly ősszel a Rooster Money zsebpénzkártya szolgáltatót, amelynek megoldásait mostanra integrálta saját termékpalettájába. A NatWest Rooster Money megérkezett tehát: az RBS bankcsoport 19 millió ügyfele ráadásul ingyenesen veheti igénybe a zsebpénzkártyát és a gyerekeknek szóló pénzügyi appot. A NatWest korábban több fintech trendre reagált már, gondolva itt a zöld pénzügyi termékekre és a buy now pay later részletfizetési módra. A brit pénzintézet mostani lépésével jelezte, a gyerekek kiszolgálását is prioritásként kezeli.

Hasonló úton indult el nemrég a Commonwealth Bank of Australia (CBA). Ausztrália piacvezető pénzintézete Kit néven indít számlacsomagot gyerekeknek, amelynek létrehozásában egy ausztrál fintech céggel, a Hay-jel működik együtt. A gyerekek egy prepaid kártyát és egy hozzá tartozó mobilappot érhetnek majd el, ahol lehetőségük lesz a felhalmozott pénz, a költések, és a megtakarítások menedzselésére. A fiatalok pénzt is kereshetnek a szüleik által megadott házimunkák elvégzésével, valamint ATM-es készpénzfelvételt és érintésmentes fizetéseket is kezdeményezhetnek. A megoldás tesztelés alatt áll, a CBA pedig eltökéltnek tűnik a majdani bevezetés mellett.