Kína gazdasága szilárdan kezdte az évet, az első negyedéves növekedés meghaladta a várakozásokat. Kína bruttó hazai terméke 4,8 százalékkal nőtt a március 31-ig tartó három hónapban az előző év azonos időszakához képest, közölte a nemzeti statisztikai hivatal. A növekedést a meglepően jó gazdasági teljesítmény ösztönözte a januári és februári hónapokban. Ezen időszakban több mutató is túlszárnyalta az elemzői előrejelzéseket. Itt még sokkal egyszerűbbnek nézett ki a gazdasági fejlődés, mint az ezt követő időszakban. Február végén megkezdődött a háború Oroszország és Ukrajna között. Később márciusban az elmúlt két év legsúlyosabb koronavírus járványának megfékezésére kellett koncentrálnia azországnak, ez egyes nagyvárosok lezárásával járt. Ilyen korlátozások érték Sanghajt is, amely az ország pénzügyi és gyártási központja is egyben. Az élet lelassult, de az ország vezetői továbbra is a zéró-covid stratégia mellett tartanak ki. Nem látják a középutat, illetve annak értelmét. A teljes lezárásokkal szeretnék elfojtani a járvány terjedését. A fogyasztói kiadások közelmúltbeli visszaesése és a növekvő munkanélküliség sokkal keményebb hónapokra utal, mivel több tucat város még mindig lezárás alatt áll.

A gazdaság a kétségek ellenére kezdett helyreállni, azonban megint falba ütközött

Nagy kétségek fűződtek ahhoz, hogy a kínai gazdaság milyen mértékű fejlődésre lesz képes idén. 2021 vasfoga ugyanis erősen megtépázta a világ második legnagyobb gazdaságát. A koronavírus, az állam által bevezetett szigorítások, illetve az ingatlanfejlesztők sorozatos bukása lelassította a gazdaság fejlődését. Ennek ellenére viszont jól kezdte a 2022-es évet, és amint azt láthattuk is a statisztikából, az első negyedév még az elemzők előrejelzéseinél is jobban sikerültek.

Február vége óta azonban más a helyzet. A kiskereskedelmi értékesítések mértéke március óta 3,5- százalékkal csökkent, ez 2020 július óta az első csökkenés. Az ipari termelés márciusban 5 százalékkal nőtt, szemben az év első két hónap 7,5 százalékos gyarapodásával. A gazdasági fejlődés számos nehézséggel és kihívással néz szembe, ezért nem váratlan a visszahúzódás. A márciusi covid-járványok egyes régiókban megzavarták a termelést és ártottak a fogyasztásnak. A vendéglátás, a turizmus és a közlekedési szolgáltatások tartoznak a súlyosan érintett ágazatok közé. A munkanélküliség 31 nagyobb városban 6 százalékra nőtt márciusban. A 16 és 24 év közöttieknél a munkanélküliség elérte 16 százalékot, amely az elmúlt nyolc hónap legmagasabb szintje.

Kétségek övezik a célérték elérését a második negyedévben

A kínai kormány az elmúlt három évtized legalacsonyabb értékét helyezett ki célul, mely 5,5 százalékos gyarapodást jelent. A koronavírus járvány, illetve az orosz-ukrán háború a kitűzött célt már sok közgazdász véleménye szerint elérhetetlenné tette. Larry Hu, a Macquarie Group vezető közgazdásza szerint az áprilisi adatok tovább romlanak majd, és a várható növekedés 5 százalék körül fog tetőzni. Egyes elemzők még arról is beszélnek, hogy a gazdasági fejlődés meg is fordulhat a jelenlegi negyedévben, mivel a kínai ingatlanok folyamatos válsága még nagyobb nyomást gyakorol a gazdasági fejlődésre.

A háború hatása sem mellékes

Az európai gazdaság különösen feszült helyzetben van az orosz energiától való függése és a menekültek hatalmas áramlása miatt. A kínai gazdaságra gyakorolt ​​közvetlen hatás bár negatív lesz, várhatóan viszonylag gyengébb. Rossz hír az ország számára a háború okozta emelkedő globális energiaárak, hiszen gazdasága nagyban függ az energiaimporttól. A másik közvetlen lefelé irányuló nyomás az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók. A kínai vállalatoknak és pénzintézeteknek óvatosnak kell lenniük az Oroszországgal folytatott kereskedelem során, nehogy átlépjék a nyugat által tolerált határokat. Tekintettel Kína gazdaságának méretére, ennek hatása várhatóan nem lesz erős.

Ennél nagyobb veszélyt jelentenek a vírus megfékezésére irányuló cselekedetek. Sanghaj a jelenlegi covid-járvány epicentruma, de a Nomura szerint nincs egyedül. Becsléseik szerint teljes vagy részleges lezárások vannak érvényben 45 kínai városban, ezzel az ország lakosságának negyedét, és a gazdaság mintegy 40 százalékát érintve. Továbbra sincs nyugalom az országban. A gazdasági fejlődés legnagyobb buktatója a zéró-covid eljárások lehetnek. Egyre többen mutatják ki nemtetszésüket a hosszú ideje tartó lezárásokkal szemben. A zavar enyhítése érdekében a kínai kormány pénteken közzétett egy „fehér listát”. Ez 666 vállalat nevét tartalmazza, amelyek engedélyt kaptak a termelés folytatására.

Forrás: cnn.com; eastasiaforum.org

Címlapkép: Shutterstock