Gyorsan nőnek az aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy mit fog jelenteni az európai gazdaságok számára Oroszország ukrajnai inváziója. A háború hozzájárult az energiaárak emelkedéséhez, az élelmiszerárakat is felhajtja, és további kiadásokkal jár a háború elől menekülő ukránok tömeges beáramlásának kezelése. Folyamatosan fennáll a veszélye annak is, hogy Moszkva úgy dönt, hogy leállítja a blokkba irányuló földgázszállításokat – ami sok vállalkozás számára az összeomlást jelentheti.

„Az orosz energiaszállításoktól való nagyfokú függés a gazdasági teljesítmény csökkenésének, sőt a jelentősen magasabb inflációs rátával járó recessziónak a jelentős kockázatát hordozza magában” – áll a berlini kormánynak tanácsot adó Német Gazdasági Szakértői Tanács szerdai jelentésében. Olaf Scholz német kancellár a múlt héten az ország parlamentjében tartott beszédében hasonló aggodalmának adott hangot, mondván, hogy az orosz energiaimport azonnali betiltása „országunk és egész Európa recesszióba taszítását jelentené”.

Megjegyzései rávilágítottak Németország és más uniós országok Oroszországtól való energiaellátási függőségére. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint 2020-ban például Németország földgázának csaknem 59%-át Oroszországból importálta. Más uniós országok még nagyobb függőséget regisztráltak: a Cseh Köztársaság az orosz gáz 86%-át, Lettország és Magyarország pedig több mint 100%-át importálta, ami azt jelenti, hogy többet vásároltak, mint amennyire belföldi szükségleteiknek volt szükségük.

Korábban szerdán Robert Habeck német gazdasági miniszter a gázkészletekre vonatkozó három lehetséges szintből az első figyelmeztetést adta ki. A Reuters szerint felszólította a vállalkozásokat és a háztartásokat, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat, mondván, hogy „minden kilowattóra számít”. Az energiafüggőség még aggasztóbbá vált Európa számára, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy a „barátságtalan” országoknak rubelben kell majd fizetniük a földgázért. Ez a terv támogatná az orosz valutát, amely az ukrajnai invázió nyomán zuhanórepülésbe kezdett. Putyin korábban március 31-i határidőt szabott a rubelfizetésre.

A nyugati országok, köztük Németország, azonban azt mondták, hogy ez szerződésszegés lenne, és arra szólították fel a vállalkozásokat, hogy továbbra is euróban vagy amerikai dollárban fizessenek. A megosztottság növeli az energiaáramlás megszakadásának esélyét. „Németországnak azonnal mindent meg kell tennie, hogy óvintézkedéseket tegyen az orosz energiaellátás felfüggesztése ellen, és gyorsan megszüntesse függőségét az orosz energiaforrásoktól” – közölte szerdán a német gazdasági szakértői tanács is.

Az akadémiai intézmény az idén 1,8 százalékos, 2023-ban pedig 3,6 százalékos bruttó hazai termékrátát prognosztizált Németország számára – feltéve, hogy nem kerül sor az energiaszállítások felfüggesztésére. Az inflációt illetően becslése szerint idén 6,1%-os, 2023-ban pedig 3,4%-os inflációs rátát várnak Európa legnagyobb gazdaságára. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerdai beszédében azt mondta, hogy az ukrajnai háború „jelentős kockázatot jelent a növekedésre”, és hozzátette, hogy az európai háztartások „egyre pesszimistábbak, és visszafoghatják a kiadásaikat”.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/03/30/russia-invasion-of-ukraine-is-increasing-risk-of-a-recession-in-germany-think-tank-says.html