Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.

Az ipari bizalmi index márciusban ismét csökkent, tavaly nyári szintjére került. Romlott a rendelésállomány, ezen belül az export, továbbá a termelési kilátások és az elmúlt időszaki termelés megítélése, csak a készleteké javult kissé. A beruházási szándék viszont erősödött. Az építőipari bizalmi index december óta szinte változatlan. Márciusban a magasépítők kilátásai az előző hónaphoz képest javultak, a mélyépítőké romlottak; ez utóbbi szektor lényegesen pesszimistább. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség márciusban minimálisan javult, a rendelésállomány értékelése nem változott. A kereskedelmi bizalmi index a februári gyengülésnél kissé nagyobb mértékben emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kis mértékben javult, míg a rendeléseké és a készletszinté romlott. A szolgáltatói bizalmi index márciusban kissé csökkent, de nem esett vissza a januári szintre. Az üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt rosszabb lett.

Márciusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága némileg csökkent, ez az iparvállalatok visszafogottabb létszámbővítési elképzeléseinek következménye. A kereskedelemben és az építőiparban még erősödött is a foglalkoztatási szándék. A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos javulás után már februárban erősödni kezdett, ez márciusban kisebb mértékben, de folytatódott. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább erősödött, több mint 50%-uk erre készül, a kereskedelemben 70%-uk. Nagyon jelentősen erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok eddig is nagyon pesszimistán látták, ennek mértéke két hónapos enyhülés után márciusban drámaian megugrott, főleg az iparban, legkevésbé a kereskedelemben és az építőiparban. A lakosság véleménye is látványosan pesszimistább lett.

Három hónapos javulás után márciusban egy évvel ezelőtti értékére zuhant vissza a GKI fogyasztói bizalmi indexe. Az emberek az elmúlt hónapokban legkedvezőbben saját várható pénzügyi helyzetükről vélekedtek, februárban ráadásul valóságos „pénzeső” zúdult rájuk. Így nem csoda, hogy a lakosság márciusban az előző havinál kissé jobbnak érezte jelenlegi anyagi helyzetét. Ugyanakkor várható pénzügyi helyzetüket kifejezetten romlónak gondolták. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi és még inkább egy éven belüli vásárlási lehetőségét egyaránt markánsan romlónak érzékelték.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Módszertani magyarázat:

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2018-2022