A héten jelentette be a Mol igazgatósága, hogy rekord magas, 300 forint körüli osztalékra számíthatnak a részvényesek, amennyiben ezt a közgyűlés is jóváhagyja. Ez jelen árfolyam alapján 10 % feletti osztalékhozamot jelent. A hír aktualitást ad annak, hogy áttekintsük, hogy mit is jelent a magas osztalék, mi az üzenete, illetve milyen gyakorlati kérdések társulnak hozzá. Nem a Mol esetében; hiszen minden vállalatnál egyedi okok lehetnek, inkább az általánosabban levonható következtetésekre koncentrálunk.

Mi is az az osztalék?

Osztalék alatt lényegében a vállalat eredményéből a részvényesek számára kifizetett eredménytömeget értjük. Az osztalékfizetésre a hazai törvények és szabályozások értelmében az igazgatóság tesz javaslatot, de ezt a közgyűlésnek is jóvá kell, hogy hagyja. A magyar tőzsdei cégek esetében a legtöbb esetben ez formalitás, ritka az olyan, amikor nem vehetjük készpénznek az igazgatóság javaslatát a jövőbeli osztalékfizetésre vonatkozóan.

Az osztalékfizetés lehetőségére és mértékére vonatkozóan is vannak előírások, ezt összefoglalóan osztalékfizetési korlátnak hívjuk. Ennek kiszámolása nem egyszerű, de a legfontosabb, hogy nem csak a tárgyévi eredmény képezheti az osztalékfizetés alapját; ahogyan nem kötelező osztalékot fizetni nyereséges év után, úgy lehetséges osztalékot adni a részvényeseknek veszteséges tárgyév után, ha erre a korábbi évek eredménye lehetőséget ad.

Magas osztalék – biztonságot üzen

Hogy könnyebben levonhatók legyenek az előnyök és a hátrányok, érdemes megvizsgálni, hogy mit okoz és mit üzen a magas, illetve az alacsony (vagy nem létező) osztalék. A magas osztalék hírét jellemzően pozitívan tálalják, és ez bizonyos szempontból jogos is. Ha ugyanis egy vállalat magas osztalékot fizet, akkor viszonylag azért kicsi rá az esély, hogy komoly baj van a cégnél; a jelentős kifizetés üzenet arról, hogy a társaság tőkehelyzete stabil, számottevő pénzügyi problémái nincsenek. Ráadásul a magas osztalék előrejelzés is; hiszen a közeli jövőre nézve is biztonságosnak érzi a vállalat, ha nagy összeget kifizet a tartalékaiból. A részvényes számára pedig biztos, megszerzett jövedelmet jelent; ha az osztalékszelvény eltűnése után annyival általában esik is az árfolyam, így mégis tudott profitot kivenni a befektetői részvények eladása nélkül.

A nagy összegű osztalék kifizetése nem feltétlenül csak jót jelent. Egyrészt növeli a jövőbeli pénzügyi helyzetre vonatkozó kockázatokat, hiszen jóval kevesebb szabad cash flow áll majd rendelkezésre, ami problémás lehet. (Persze ha bízunk a cégben értékítéletében az osztalék biztonságos nagyságára vonatkozóan, akkor emiatt nem kell aggódnunk.) Másrészt akkor logikus a (nagy) osztalék kifizetése, ha a menedzsment úgy gondolja, hogy a befektetők számára értékteremtőbb a kifizetés, mintha azt a tőkét a vállalat beruházásokra fordítaná.

Alacsony osztalék – bizakodás a jövőben

Az alacsony (vagy nem létező) osztalék hasonló logika alapján elemezhető. Az előzőkből következően pozitív üzenete, hogy a vállalat a felhalmozott eredményt (persze ha van ilyen) inkább befektetné, ezáltal a részvényárfolyam növekedésével teremt értéket a befektetők számára. Ez biztató lehet a részvényesek számára, tehát adott esetben egy hasonló kinyilatkoztatást is pozitívan fogadhatnak a piacok.

Hátránya ugyanakkor, hogy jelezheti azt, hogy a vállalat bizonytalan a közeljövő folyamataiban, így inkább biztonsági okokból nem fizet túl sokat ki a részvényeseknek. Ráadásul a részvényesek nem számolhatnak stabil jövedelemmel, nincs, mi vigasztalja őket egy jelentősebb árfolyamesés esetén például. A passzív befektetés híveinek tehát nem feltétlenül vonzó egy olyan cég, amely csak elhanyagolható cash flowt fizet ki a tulajdonosok számára.

Egyéni értékelés kell

A fenti tényezők általánosságban véve igazak az osztalékfizetésre, jól megragadják, hogy milyen szempontokat kell mérlegelnünk egy osztalék mértékével kapcsolatos hír megjelenésekor részvényesként. Ugyanakkor fontos, hogy ezek általánosságok, és egy-egy vállalat osztalékfizetési politikája könnyen felülírhatja az egyes előnyöket és hátrányokat. Éppen ezért mindig az adott cég sajátosságaiba érdemes beilleszteni a fent kifejtett tényezőket.

Címlapkép forrása: Unsplash