Zuhan a forint, ki tudja, hol áll meg – itt a 400 forintos euró
Az orosz-ukrán háború külpolitikai, társadalmi és gazdasági következményei még több, mint 10 nappal a háború kezdete után is igen nehezen felmérhető. Egy hamar, egyezséggel véget érő háborútól egészen a hosszú hónapokig elhúzódó harcokig minden benne van a pakliban, így a gazdasági és tőzsdei hatások is sokfélék lehetnek még. Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy idehaza is az infláció további emelkedésével kell számolnunk a szomszédunknál dúló háború miatt, és ennek egyik jelentős okozója a szinte megállás nélkül zuhanó forintárfolyam. A korábbi történelmi mélypontjaitól is jócskán eltávolodott már a magyar fizetőeszköz, a jegybanki beavatkozások ellenére szakad a forint. Érdemes lassan áttekinteni, hogy milyen következményekkel járhat mindez, és reális-e egy 400 forint körüli euróárfolyam.
Mi történik egyáltalán?
A forint mostani zuhanása nem lehet teljesen meglepő az eseményeket követők számára. A magyar fizetőeszköz árfolyama ugyanis még a háború előtt is többször meginogott, méghozzá a jelentős inflációs nyomás miatt, amely csökkenti a pénz vásárlóértékét a többi devizához képest is. Igazi erősödést csak 2022 elején tudott felmutatni a forint, az erőteljes monetáris szigorítás miatt 352 közelébe is süllyedt az EUR/HUF kurzus. Úgy tűnt ekkor, hogy a bejelentett havi várhatóan 1 további kamatemelés képes stabilizálni az árfolyamot.
Így vágott neki a forint az orosz-ukrán háborúnak, aminek kitörése előtt, de főleg után jelentős zuhanást mutatott be a devizapiacon. Alapvetően 2 okot azonosíthatunk e mögött. Egyrészt a forint a kifejezetten sérülékeny devizák közé tartozik, azaz amikor a befektetők inkább védelmet, mintsem a kockázatokat keresik, nem tűnik túl vonzó alternatívának. Ahogyan veszik az aranyat, és adják a részvényeket a piacokon, úgy veszik a dollárt és adják a sérülékeny devizákat ezekben a napokban. Másrészt a földrajzi közelség és az általános kockázatkerülés miatt sok befektető a magyar eszközökből is kivonul, ezt láthatjuk a tőzsdei mozgásokban. Az ebből érkező tőkét valószínűleg nem tartják utána forintban, ami újabb eladói nyomást jelenthet – és ez ördögi körként tovább csökkenti a bizalmat a forintban.
Miért baj ez?
Elsőre furcsának tűnhet a kérdés, hogy miért baj a forint gyengülése, de valójában igenis magyarázatot igényel. Sokszor felmerül, hogy a forint leértékelődése jó is lehet a gazdaságnak, ugyanis támogatja az exportot, vonzóbb célpont lesz Magyarország a befektetők, de akár a turisták számára is euróban számolt relatív olcsósága miatt. Ez valóban így is van, ráadásul a devizaadósság aránya sem túl magas, és már a devizahiteles időknek is vége, amik miatt aggódni lehetne a gyengülő forint miatt.
Különbséget kell azonban tenni lassan gyengülő, és folyamatosan szakadó forint között. Utóbbi már az ország befektetői megítélésének jelentős romlásához, a bizalom gyengüléséhez és gyorsan jelentkező inflációs nyomáshoz vezet. Mindezek pedig jelentős tovább gyűrűző hatásokat okozhatnak, például a jegybanki kamatemeléseken keresztül a gazdaságban. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy egy nyakló nélkül zuhanó forint káros, főleg, ha ez napok alatt játszódik le. Ráadásul a zuhanó forint üzenete (befektetők kitárazása a magyar eszközökből) sem túl pozitív.
Mitől lehet vége?
A fentiek alapján már természetes vágyunk lehet, hogy legyen vége a forint esésének, és ha lehetséges, még erősödjön is vissza a magyar fizetőeszköz. Erre alapvetően 2 út van, és ezeket is további eshetőségekre lehet bontani.
A legtermészetesebb út az lenne, ha csökkenne a háborús és ezáltal a tőkepiaci feszültség. Ekkor egy természetes korrekciót, sőt, akár visszafordulást várhatnánk a forint kapcsán is, amit erősítene, hogy technikai szempontból is túlhúzottá vált már például az EUR/HUF grafikon. Erre azonban jelenleg sajnos kevés az azonnali esély, a konfliktus egyre inkább csak bonyolódik ahelyett, hogy megoldódna. Önmagában a feszültség enyhülésére várni tehát nem túl biztos stratégia, hiszen megjósolhatatlan jelenleg az orosz-ukrán háború kimenetele.
A másik lehetőség némileg mesterséges már. Ekkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lép fel annak érdekében, hogy stabilizálja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Erre alapvetően 3 lehetőség van; a szóbeli intervenció, a monetáris szigorítás (kamatemelés), és a nyílt piaci beavatkozás. Az előző héten az első eshetőséggel többször is élt a jegybank, amikor kifejezte, hogy bármit hajlandó megtenni a pénzpiacok stabilitásáért. A kamatemelés eszközével is élt a jegybank, amikor csütörtökön 75 bázispontos szigorítás mellett döntött, ezzel 5,35 %-ra emelve az irányadónak számító egyhetes betéti tender kamatát. A harmadik eszköz bevetését még nem kommentálta az MNB, ez esetben euró eladásával erősíthetné a forintot a jegybank.
Jöhet 400 forintos euróárfolyam?
Erre a kérdésre a legnehezebb a válasz, azonban a fentiek bekövetkezésétől függ szinte teljes mértékben. Egy elhúzódó háborús konfliktus esetén, amennyiben a gazdasági következmények is igen súlyosak, valamint a jegybank sem megy el a végletekig az árfolyam segítése érdekében, jelentős esély lehet további mélypontok elérésére. A 400 forintos szint azonban még relatíve messze van, így egy erőteljesebb beavatkozás esetén megúszhatjuk az újabb, ez esetben sokkoló lélektani határt. Erősödés esetén a korábbi mélypont alá való süllyedés, azaz a 372 alatti EUR/HUF keresztárfolyam lehet komoly eredmény – de ez jóval távolabb van már, mint a 400 forintos érték.