A Yamaha egy múlt hét végi bejelentésében közölte, hogy az 5,0 literes V8-as motort autókhoz fejlesztik, és a Lexus RC F kupéban használt motorra építenek, többek között a hengerfejeken és a befecskendező szelepeken viszont módosítanak. A Yamaha szerint az egység akár 450 lóerőt is képes leadni 6800 percenkénti fordulatszámon. A cég azt mondta, hogy nagyjából öt éve dolgozik az autók hidrogénmotorján.

Yoshihiro Hidaka, a Yamaha Motor elnöke elmondta, hogy bár vállalata 2050-re a szén-dioxid-semlegesség elérésére törekszik, egyúttal „erős szenvedélyt és elkötelezettséget mutat a belső égésű motorok iránt”. „A hidrogénmotorok magában rejtik a szén-dioxid-semlegesség lehetőségét, miközben életben tartják a belső égésű motorok iránti szenvedélyünket” – folytatta Hidaka.

A múlt heti nyilatkozat a 2021. novemberi nyilatkozatra épül, amikor a Yamaha Motor, a Kawasaki Heavy Industries, a Toyota, a Subaru és a Mazda részleteket közölt arról, amit „a belső égésű motorok üzemanyag-kínálatának bővítésének kihívásaként” írtak le. Ezen a bejelentésen mutatták be a nagyközönségnek a Toyota számára fejlesztett V8-as motort.

A belső égésű motorok hidrogénnel való meghajtása nem új keletű. A Toyota már kifejlesztett egy GR Yarist, amely 1,6 literes ICE-vel rendelkezik, és hidrogént használ üzemanyagként. A cég szerint a GR Yaris ugyanazt a hajtásláncot használja, mint egy hidrogénüzemű Corolla Sport. A cég mindkét járművet „kísérleti jellegűnek” minősítette.

A BMW-hez hasonló cégek is gyártottak olyan járműveket, mint a BMW Hydrogen 7. A német autógyártó szerint a Hydrogen 7 belső égésű motort használt, és képes volt benzinnel vagy folyékony hidrogénnel is működni. A jármű gyártása 2006-ban kezdődött, és korlátozott példányszámban készült.

A hidrogén használata a belső égésű motorok meghajtására eltér a hidrogén üzemanyagcellás technológiától, ahol a tartályból származó gáz oxigénnel keveredik, és elektromos áramot termel. Amint az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Alternatív üzemanyagokkal foglalkozó adatközpontja megjegyzi, az üzemanyagcellás járművek „csak vízgőzt és meleg levegőt bocsátanak ki”. Ezzel szemben a hidrogén-ICE-k kibocsátást okoznak. „A hidrogénmotorok közel nulla, esetlegesen csekély mennyiségű CO2-t bocsátanak ki… de nitrogén-oxidokat termelhetnek” – mondja Cummins, a motorgyártó.

Az Alternative Fuels Data Center szerint a hidrogén ICE-k „kevésbé hatékonyak” az üzemanyagcellás elektromos járművekhez képest. Noha izgalom van a hidrogénüzemanyagcellás járművekben rejlő lehetőségeket illetően, és olyan vállalatok, mint a Hyundai, a BMW és a Toyota mind a technológián alapuló autókat fejlesztettek ki, az iparág többi szereplője más álláspontot képvisel. 2020 júniusában a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk azt írta a Twitteren, hogy az üzemanyagcelláknak nincs értelme.

2021 februárjában a német Volkswagen-csoport vezérigazgatója is mérlegelt a témában. „Itt az ideje, hogy a politikusok elfogadják a tudományt” – írta Herbert Diess a Twitteren. „Zöld hidrogénre van szükség az acélhoz, vegyi anyagokhoz, repülőgépekhez… és nem kerülhet az autókba. Túl drága, nem hatékony, lassú és nehezen telepíthető és szállítható. Végül is: nincsenek hidrogén-autók a kilátásban.”

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/02/22/toyota-commissions-yamaha-motor-to-develop-hydrogen-fueled-engine.html