Növekvő inflációs várakozások – hogy reagál az EKB?
A brüsszeli székhelyű intézmény közlése szerint az infláció idén a 3,5 százalékot is eléri novemberi 2,2 százalékos előrejelzés helyett. Éles vita alakult ki az inflációval kapcsolatban a 19 tagú blokkban. Egyesek azzal érvelnek, hogy a jelenlegi inflációs nyomás enyhül, és bizonyos fokú laza monetáris politikára van szükség. Mások azt mondják, hogy az EKB-nak szigorítania kell a monetáris politikát az egymást követő havi inflációs csúcsok után.
A Bundesbank elnöke, Joachim Nagel lett a második jegybankár az elmúlt napokban, aki jelezte, hogy az EKB még ebben az évben kamatot emelhet. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve azonban csütörtökön kijelentette, hogy az inflációs nyomás jövőre valószínűleg csökkenni fog. „Miután a tavalyi negyedik negyedévben elérte a rekordot, a 4,6 százalékot, az euróövezet inflációja az előrejelzések szerint 2022 első negyedévében 4,8 százalékon tetőzik, és 3 százalék felett marad az év harmadik negyedévéig” – áll a bizottság közleményében.
„A kínálati korlátok és a magas energiaárak okozta nyomás mérséklődésével az infláció várhatóan 2,1%-ra csökken az év utolsó negyedévében, mielőtt az Európai Központi Bank 2023-ban kitűzött 2%-os célja alá kerül” – tette hozzá az intézmény. Ennek megfelelően a bizottság becslése szerint az éves infláció az euróövezetben a 2021-es 2,6%-ról 2022-re 3,5%-ra emelkedik, majd 2023-ban 1,7%-ra csökken. Ezek a számok azonban az EKB saját inflációs előrejelzésének felfelé történő módosítására utalnak a következő, márciusi ülésén.
A piaci szereplők figyelemmel fogják kísérni a találkozót, hogy megértsék, az EKB csökkenti-e kötvényvásárlási programját, vagy módosítja-e politikájának egyéb feltételeit. Bármit is dönt a központi bank, hatalmas hatással lehet az euróövezet gazdaságainak fellendülésére, amelyek közül néhányat különösen sújtott a világjárvány.
Paolo Gentiloni európai biztos a CNBC-nek csütörtökön nyilatkozva megjegyezte, hogy az intézmények jelenleg azon gondolkodnak, hogy az infláció tartósabb lesz-e a korábban becsültnél, hozzátéve, hogy „bizakodik” az EKB döntéseiben. Ugyanakkor szerinte a laza monetáris politika az egyik kulcsfontosságú tényező, amely idén is támogatja az eurózóna fellendülését. „Továbbra is negatív kamatlábak és nagyon jó finanszírozási feltételeink vannak, és ez az egyik olyan fundamentum, amely a következő hónapokban támogathatja a megfelelő szintű növekedést” – mondta.
Magas bizonytalanság
Az inflációs kilátások, de az egész európai gazdaságra vonatkozó kilátások is függenek az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségtől. „A növekedési és inflációs kilátásokat érintő kockázatokat jelentősen súlyosbítják a kelet-európai geopolitikai feszültségek” – áll a bizottság közleményében. Paschal Donohoe, az Eurocsoport elnöke a múlt hónapban a CNBC-nek nyilatkozva arra is figyelmeztetett, hogy ezeknek a geopolitikai kockázatoknak jelentős gazdasági hatásai lehetnek.
Európa nagymértékben függ az Oroszországból származó földgáztól, amelynek egy része vezetéken érkezik Ukrajnába. A feszültségek bármilyen fokozódása hatással lehet a szokásos gázáramlásra, és megemelheti a költségeket, ami még magasabbra hajthatja az inflációt.
