Elszállhatnak az olajárak egy orosz invázió esetén – és ez csak a kezdet
Moszkva tagadta, hogy a szomszédos Ukrajna megtámadását tervezné, de mintegy 130 ezer katonát, tankokat, rakétákat, sőt még friss vérkészletet is a határra szállított. A Kreml azt követeli, hogy Ukrajna soha ne csatlakozzon a NATO katonai szövetségéhez, és azt is kijelentette, hogy szeretné, ha a szervezet visszaszorítaná kelet-európai jelenlétét.
Roche hétfőn a CNBC „Squawk Box Europe” című műsorának nyilatkozva az Oroszország következő lépéseivel kapcsolatos bizonytalanságot „kísértetnek a szobában” nevezte, amely jelentős mértékben megzavarhatja a globális piacokat. „Úgy gondolom, Ukrajna inváziója esetén olyan szankciók lépnének életbe, amelyek megakadályozzák Oroszország hozzáférését a deviza-mechanizmusokhoz, üzenetküldő rendszerekhez és így tovább, vagy megakadályozzák, hogy exportálják áruikat, akár olajat, akár gázt, akár szenet. Ekkor egészen biztosan 120 dollárra [hordónként] kúszna fel az olajár” – mondta. Az áprilisi szállításra szóló Brent nyersolaj-kontraktusok szerdán valamivel alacsonyabban, hordónként 90,50 dollár körül forogtak, de az olajárak folyamatosan emelkedtek az év eleje óta, amikor is hordónként 80 dollár alatt jártak.
Vasárnap Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy „bármelyik nap” invázió jöhet. Még az olajárakra gyakorolt lehetséges hatást is figyelmen kívül hagyva a Roche azt jósolta, hogy Ukrajna orosz inváziója súlyos gazdasági következményekkel jár. Arra figyelmeztetett, hogy sok piaci szereplő alábecsüli az orosz-ukrán válság lehetséges következményeit. „A legjobb tippem az, hogy a legtöbb befektető Putyint háttérzeneként kezeli, de biztos vagyok benne, hogy ezzel Putyin úr nem ért egyet” – mondta a CNBC-nek.
A Roche azzal érvelt, hogy ha Putyin „valami drámai dolgot tesz Ukrajnával”, az Egyesült Államok és szövetségesei valószínűleg kemény szankciókat vetnek ki Oroszországgal szemben, és ekkor az európai részvénypiacok és a globális gazdaság kilátásai „gyökeresen megváltoznának”. A szakértők azonban azt sugallják, hogy Oroszország hajlandó „valódi pénzügyi károkat” és teljes háborút vállalni, hogy elérje politikai céljait Ukrajnában.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa január végén, hét EU-tagállamban 5529 ember részvételével végzett közvélemény-kutatás során megállapította, hogy az összes megkérdezett országban a lakosság többsége úgy gondolta, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. A résztvevők többsége azt is mondta, hogy a NATO-nak és az EU-nak Ukrajnát meg kéne védenie, ha Oroszország megtámadja.