Már hordónként 90 dollár fölé emelkedett az európaiak számára leginkább releváns olajfajta, a Brent árfolyama. A fekete arany árfolyamának szárnyalása nem ma kezdődött, gyakorlatilag kisebb megszakításokkal 2020 tavasza óta emelkedik az akkori mélypontokról az olajár. Természetesen ezzel is járnak sokan jól, de rosszul is; utóbbiak közé sorolható paradox módon a világgazdaság is.
Örülhet az OPEC, bátrabb lehet Oroszország
Az emelkedő olajárak alapvetően az olajtermelők nem túl tág csoportjának jelent nagy hasznot. Leginkább a főként arab kőolajtermelő országokat tömörítő OPEC, Oroszország, valamint a kitermelő amerikai cégek járnak jól a most látható piaci folyamattal. Az OPEC tekintetében Szaúd-Arábia lehet a legnagyobb nyertes, az országnak szüksége is van az olajbevételek fokozódására, hiszen költségvetésének bevételi oldala többnyire erre épül.
Az igazán izgalmas azonban Oroszország lehet. A szintén többnyire olaj (és gáz) exportjából élő ország számára adhat némi bátorságot a mostani orosz-ukrán feszültségben a magas olajár. Így ugyanis kevésbé ijesztők a nyugati szankciók kilátásba helyezései, persze csak addig, amíg ez nem érinti magát az olajexportot is. Emlékezhetünk, hogy a krími konfliktus is meglehetősen magas olajárak mellett kezdődött, amikor szintén jelentős szankciókkal kellett számolnia a Kremlnek. Ráadásul a magas energiaárak a nyugati hatalmak számára problémát jelent, ami az alkupozíció csökkenéséhez vezet.
Világgazdasági hatás – paradoxonra épül
Ha jobban utána olvasunk az olajárak emelkedésének az okainak, rendre megtaláljuk a világgazdaság teljesítményét. A koronavírus miatti lezárások ugyanis már feloldásra kerültek legnagyobb részben, és a gazdaságok jelentős szárnyalást mutatnak be, akár el is érve a vírus előtti szinteket. A gazdasági bővülés pedig együtt jár az olajfelhasználás növekedésével is, ugyanis a megújulók térnyerése ellenére még mindig az olaj a világgazdaság üzemanyaga is.
A magas olajárak ugyanakkor már visszafogják a világgazdasági növekedést, ugyanis drágábbá válik a gazdasági működés, elég, ha csak a szállítmányozási költségekre gondolunk. A robosztus világgazdasági növekedés tehát magas olajárakat eredményez, a magas olajárak viszont aztán a világgazdaság hűtését. Összességében tehát nem túl jó hír a magas energiaár, ugyanakkor segítheti az elmozdulást a környezettudatosabb energiahordozók felé.
