Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az tragédia lesz egész Európában
Zelenszkij Borisz Johnson brit miniszterelnökkel folytatott keddi találkozója után azt mondta, hogy az ukrajnai határa mentén több mint 100 ezer katonát tömörítő Oroszországgal való konfliktus egész Európát érinti. „Sajnos tragédia lesz, ha megkezdődik az államunk elleni eszkaláció. Ezért nyíltan kimondom: ez nem háború lesz Ukrajna és Oroszország között – ez egy háború lesz Európában, teljes körű háború, mert többé senki sem adja fel területeit és népét” – mondta az elnök újságírók egy sajtótájékoztatón Johnsonnal.
Zelenszkij korábban kedden aláírta azt a rendeletet, amely szerint az ukrán fegyveres erők létszámát a következő három évben 100 ezer katonával növelik, valamint a katonák fizetésének emelését tervezi. Hangsúlyozta azonban, hogy a lépés nem jelenti azt, hogy a háború küszöbön áll Oroszországgal. „Ez a rendelet nem azért készült, mert hamarosan háború lesz… hanem azért, hogy hamarosan és a jövőben is béke legyen Ukrajnában” – mondta Zelenszkij a törvényhozóknak a Reuters szerint, amely megjegyezte, hogy Ukrajna hadserege eltörpül Oroszország mellett mind létszám, mind katonai felszereltség tekintetében.
„Senkinek nincs szüksége háborúra”
Ukrajna elnökének, aki a 2019-es megválasztása előtt újonc volt a politikában, egy finom határvonalat kellett kitaposnia aközött, hogy az ukrán állampolgárok és a nemzetközi befektetők nyugalmának megőrzése érdekében elhárítja a széles körben elterjedt aggodalmakat az Oroszországgal való esetleges konfrontációval kapcsolatban, miközben katonai és pénzügyi segítséget is kért nyugati szövetségeseitől.
Ukrajna nem tagja sem az EU-nak, sem a NATO katonai szövetségének, de nyugatbarát kormánya van, és az USA, az EU és a NATO meg akarja akadályozni, hogy erőszakkal Oroszország pályájára kényszerüljön. Az azonban bizonytalan, hogy a NATO meddig menne el Ukrajna katonai védelmében, bár a Nyugat egyelőre számos szankcióval fenyegetőzött Oroszország ellen, ha megtámadja Ukrajnát.
A nyugati kormányokat széles körben kritizálták amiatt, hogy nem voltak kemények Oroszországgal szemben, miután 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet, és az elemzők aggódnak amiatt, hogy Oroszország újabb inváziót indíthat el Ukrajnában.
Az ukrán Zelenszkij kedden leszögezte, hogy „senkinek sem kell háború, de nem hívunk meg senkit, akinek fegyvere van a földünkre”. Johnson a maga részéről a Zelenszkijjel Kijevben folytatott találkozója után megjegyezte, hogy „magától értetődő, hogy egy újabb orosz invázió Ukrajnában politikai és humanitárius katasztrófa lenne, véleménye szerint [és] Oroszország számára is. A potenciális invázió teljesen szembeszáll Putyin elnök azon állításaival, hogy az ukrán nép érdekében cselekszik.”
Johnson megismételte, hogy az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az EU kész további szankciókat kivetni Oroszországgal, annak kulcsfontosságú ágazataival és magánszemélyeivel szemben, és hogy egy egész szankciócsomagot és egyéb intézkedéseket is „bevezetnek abban a pillanatban, ha Oroszország betör Ukrajna területére”. Ezt nem az Oroszországgal szembeni ellenségeskedés demonstrálásaként készítették elő, hanem annak megerősítéseként, hogy az agresszióval szemben mindig ki fognak állni a szabadság, a demokrácia és az ukrán szuverenitás mellett.
Hol áll Oroszország?
Oroszország többször is kijelentette, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, Putyin pedig megvédte az orosz csapatok felhalmozódását az ukrajnai határ mentén, mondván, Oroszországnak joga van katonai bevetéseket elhelyezni, ahol csak akar a saját területén. A Nyugatot azzal is vádolta, hogy „hisztériát” szít Ukrajnával kapcsolatban.
Elemzők szerint Oroszország nagyobb célja az, hogy megállítsa Ukrajna Nyugat felé való közeledését, fenntartsa és megerősítse saját befolyási övezetét a volt szovjet államok felett, és megállítsa a NATO terjeszkedését az általa saját hátsó udvarának tekintett területre. Ennek érdekében Oroszország decemberben egy sor biztonsági javaslatot tett az Egyesült Államoknak, amelyek elvi követelései szerint a NATO ne terjeszkedjen tovább kelet felé, és ne vegye fel Ukrajnát a katonai szövetségbe.
Az Egyesült Államok és a NATO visszautasította ezeket a követeléseket, bár mindkét fél kijelentette, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy kompromisszumot találjanak más területeken, ahol mindkét érdek érvényesülhet. Putyin kedden hetek óta először nyilvánosan kommentálta a geopolitikai válságot, és azzal vádolta a nyugati nemzeteket, hogy figyelmen kívül hagyják a legfontosabb orosz biztonsági aggályokat. „Már most is világos, hogy az alapvető orosz aggodalmakat figyelmen kívül hagyták” – mondta Putyin keddi sajtótájékoztatóján a Reuters fordítása szerint.
Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok „vissza akarja tartani Oroszországot”, és ehhez Ukrajnát használja fel, és megismételte Oroszország álláspontját, miszerint Ukrajna esetleges NATO-tagsága „aláásná Oroszország biztonságát”. „Képzeljük el, hogy Ukrajna NATO-tag, tele van fegyverekkel, olyan fejlett támadási eszközöket kap, mint Lengyelország és Románia, és hadműveletet kezd a Krím-félszigeten” – mondta Putyin az Oroszország által annektált Ukrajna részét képező Krímről.
„Képzeljük el, hogy Ukrajna NATO-tag, és katonai műveletet indít. Mit tegyünk ilyenkor, [kell] harcolni a NATO blokk ellen? Belegondolt ebbe már valaki? Nyilvánvalóan nem.”
