A GKI-nak az – EU támogatásával készített – felmérése szerint az üzleti várakozások két és fél éves csúcsukról jelentősen estek, a fogyasztóiak viszont a novemberi zuhanás után most érezhetően javultak, még ha el is maradtak októberi szintjüktől.

Az üzleti szférán belül decemberben minden ágazat pesszimistább lett, különösen a kereskedelem. Az ipari bizalmi index csökkenését a termelési várakozások gyengülése és a készletek növekedése okozta, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendeléseké is – megítélése javult. Ugyancsak romlott az előző időszaki termelés megítélése. Az építőipari bizalmi index decemberben négyhavi mélypontjára került, de sokkal kedvezőbb kilátásokat jelez, mint a járvány korábbi hullámai során. Az év utolsó hónapjában a magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt romlottak. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállományokkal kapcsolatos elégedettség is. A kereskedelmi bizalmi index három hónapos emelkedést követően most decemberben áprilisi értéke alá esett. Az eladási pozíció és a rendelések megítélése jelentősen, a készleteké közepes mértékben romlott. A szolgáltatói bizalmi index csökkenését az általános üzletmenet megítélésének és a forgalmi várakozásoknak a romlása okozta. Az előző időszaki forgalom megítélése is romlott.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága második hónapja enyhén csökken, de minden ágazatban több a létszám növelésére, mint csökkentésére számító cég. Decemberben az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban viszont ennél erőteljesebben mérséklődött a létszámbővítési ambíció. Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme a novemberi jelentős romlás után javult. A cégek áremelési törekvése az ipar kivételével tovább erősödött. Az építőiparban az elmúlt húsz évben még sohasem volt ilyen intenzitású az áremelési törekvés. A lakásépítő vállalkozások csaknem háromnegyede készül áremelésre a következő három hónapban. A kereskedelmi cégek körében decemberben ez az arány kétharmad volt, a szolgáltató szektorban pedig „csak” 50%, de ez utóbbiak körében a decemberi megugrás látványos. A fogyasztók inflációs várakozása viszont több hónapos erősödés után gyengült. A magyar gazdaság jövőbeni helyzetét a vállalatok minden ágazatban lényegesen rosszabbnak látták, mint novemberben, s hosszú idő után több a romlásra, mint a javulásra számító cég. A lakosság viszont novemberi erős pesszimizmusa után decemberben e tekintetben is kissé derűlátóbb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a novemberi jelentős csökkenés után decemberben kisebb mértékben, de emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét és a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is javulónak érzékelte.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2017-2021