Bruttó hazai termék (GDP), 2021. III. negyedév (második becslés)

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,1, az előző negyedévhez képest 0,7%-kal nőtt a gazdaság teljesítménye

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokszerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 0,7, az előző év azonos időszakához képest 6,1%-kal emelkedett. 2021 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 7,1%-kal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8%-kal) meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

2021 III. negyedévében:

• A GDP volumene 6,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt III. negyedévi adathoz viszonyítva nem változott.[1]
• A GDP a nyers adatok szerint 1,5%-kal nagyobb volt a járvány előtti 2019. III. negyedévinél.

Termelési oldal:

• Az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1%-kal bővült, a mezőgazdaságé 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

1. tábla A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei

 (előző év azonos időszaka = 100,0%)

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6%), az információ, kommunikáció (15,2%), illetve a szállítás, raktározás (12,4%) nemzetgazdasági ágban történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7%-kal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3%-kal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8%-kal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1,0%-kal csökkent.
• A bruttó hazai termék 2021. III. negyedévi, 6,1%-os növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,8 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.

Felhasználási oldal:

• A háztartások tényleges fogyasztása 5,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2%-kal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,6%-kal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportok mindegyikében növekedett, a szolgáltatásoké 10,4, a féltartósaké 5,2, a tartós termékeké 3,1, a nem tartósaké 0,3%-kal.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,5%-kal, a közösségi fogyasztásé 5,0%-kal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,2%-kal nőtt.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5,0%-kal magasabb lett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 9,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokon belül majd minden ágazatban bővülés volt megfigyelhető. Nagymértékű volt a növekedés a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az üzleti szolgáltatások területén.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 20,1%-kal magasabb lett.
• A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 9,6%-kal bővült.

2. tábla A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználásának volumenindexei

(előző év azonos időszaka = 100,0%)

a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető.

• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – passzívum keletkezett, 292 milliárd forint értékben. Az import volumene (5,6%) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (1,4%). Az áruforgalomban a kivitel 1,2%-kal kisebb lett az egy évvel korábbinál, míg a behozatal 4,3%-kal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13,0, importja 13,3%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
• A bruttó hazai termék 2021. III. negyedévi, 6,1%-os növekedéséhez a végső fogyasztás 3,3, a bruttó felhalmozás 6,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,2 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.

2021 III. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

• A gazdaság teljesítménye 0,7%-kal növekedett.
• A termelési oldalon a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,2%-kal nőtt, a mezőgazdaságé 4,8, az iparé 2,7, az építőiparé 0,3%-kal csökkent.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása és a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 2,6%-kal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3%-kal bővült. A külkereskedelemben az export volumene 0,8%-kal kisebb, az importé 1,2%-kal nagyobb lett.

Következő megjelenés: Bruttó hazai termék (GDP), 2021. IV. negyedév (első becslés) – közzététel: 2022. február

[1] A Covid19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.