Egyre több a felújítás, de vele együtt a tévhitek is
Nagyban hozzájárulhatott ehhez a koronavírus miatti bezártság, és így a komfortérzet növelése, valamint a január óta elérhető új otthonfelújítási támogatás és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitel. A saját tulajdonú ingatlanukban 25 év alatti gyermeket nevelő családok így akár 3 millió forint vissza nem térítendő hozzájárulást is kaphatnak az államtól lakásfelújításukhoz. A Duna House Pénzügyek szakértői összegyűjtötték az otthonfelújítási támogatás főbb kritériumait, és tisztázták a hozzájuk kapcsolódó tévhiteket.
Januári bevezetése óta több mint 30 milliárd forintnyi otthonfelújítási támogatást igényeltek a Magyar Államkincstártól (MÁK), ehhez kapcsolódóan pedig – az MNB adatai alapján – 24 milliárd forintnyi kamattámogatott, otthonfelújítási kölcsönre szerződtek le az ügyfelek idén február-június között. Egyértelműen látszik tehát az új családtámogatási forma piacserkentő hatása, amit a KSH statisztikái is alátámasztanak: a korszerűsítési, bővítési célú hitelek aránya (10%) 5 százalékponttal nőtt 2021 első félévében 2020 azonos időszakához képest, az e célból folyósított kölcsönök 42%-a pedig a gyermekeseknek szánt, otthonfelújítási hitelhez kapcsolódik.
„Hiába jelentős az érdeklődés a támogatás és a kölcsön iránt, sokakban még mindig tévhitek élnek ezen pénzügyi termékekkel kapcsolatban. Ezért fordulhat elő az is, hogy az igénylések több mint 10%-ában visszautasítják a támogatási kérelmeket” – árulta el Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. A szakértők megfogalmazták a 4 legfőbb kritériumot és a hozzájuk kapcsolódó tévhiteket.
Csak használt ingatlanra igényelhető az otthonfelújítási támogatás, de az újépítésű ingatlan vásárlás után már használtnak számít
Már meglévő, illetve most vásárolt ingatlanra egyaránt igényelhetik az ügyfelek a támogatást. Vásárlás esetében használt vagy újépítésű lakással, házzal is lehet pályázni, sőt, építkezés során is benyújtható az igénylés. Mindössze a támogatásra való jogosultság időpontja datálódik máshogyan. Míg vételnél az ügyfél azonnal igényelheti is az otthonfelújítási támogatást, amint bejegyezték tulajdonjogát az ingatlanra, addig építkezésnél ez csak a használatba vételi engedély után történhet meg – addig a számlákat sem érdemes gyűjteni a különböző munkálatokról.
Az igénylőnek legalább egy éve az adott ingatlanban kell élnie
Ez csak részben igaz, van ugyanis három kivétel a szabály alól:A családban a nő legalább 12 hetes magzatával várandós, vagy a gyermek – aki után igénylik a támogatást – még nem töltötte be az első életévét.
Az igénylő az adott lakás tulajdonjogát a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül, vásárlás, ajándékozás vagy öröklés útján szerezte meg.
Saját telekre való építkezés esetén az ingatlan lakóházzá minősítése, ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a mérvadó, nem pedig a telek tulajdonszerzési dátuma vagy a szerződéskötés időpontja.
A felújított ingatlan nem értékesíthető
A Zöldhitellel ellentétben, az otthonfelújításhoz kapcsolódó támogatás és kedvezményes kölcsön esetében a kormányrendelet nem tartalmaz előírásokat, korlátozásokat a felújított ingatlan értékesítésére vonatkozóan. Sőt, az eladott ingatlanra akár az új tulajdonos is megigényelheti ezt a fajta állami hozzájárulást – de csak akkor, ha a vevő nem a hozzátartozója az eladónak, vagyis az előző igénylőnek.
A támogatás folyósítása előtt gyűjtött számlák nem nyújthatók be elszámolásra
Minden olyan – akár korábban kiállított – számla benyújtható igazolásként az otthonfelújítási támogatáshoz, amelyek megfelelnek a feltételeknek. A Duna House Pénzügyek szakértői azonban javasolják, hogy a kritériumokról a választott hitelintézettel – vagy az ügyüket képviselő pénzügyi tanácsadóval – is egyeztessenek az ügyfelek, mielőtt beadnák a bank felé történő elszámoláshoz. Fontos azt is kiemelni, hogy a számlagyűjtéshez nem szükséges, hogy az igénylő be legyen jelentkezve az adott ingatlanba, elég a kérelem beadására teljesülnie a lakóhellyel kapcsolatos elvárásoknak.
Emellett a felújítási támogatás esetében is felhasználhatók azok a számlák, amelyeket a korábban megkötött, LTP megtakarítások elköltéséről állítottak ki. A falusi CSOK keretein belül keltezett felújítási, bővítési vagy korszerűsítési számlákat azonban nem lehet egyúttal az otthonfelújítási támogatás során is elszámoltatni.
Kamattámogatott hitellel is segítik az otthonfelújítást
Február 1-jével új, kamattámogatott felújítási hitelt is piacra dobtak, ami kizárólag a lakásfelújítási támogatáshoz igényelhető, a legalább egy gyermeket nevelő vagy babát váró családok részéről. A kölcsönt speciális állami kamattámogatással, fix, maximum 3%-os kamattal nyújtják a pénzintézetek, legfeljebb 6 millió forintos hitelösszegig, maximum 10 éves futamidőre. A hitel jelzálogalapú, vagyis Ingatlanfedezet szükséges hozzá, összegét pedig automatikusan csökkenti majd az utólagosan folyósított, legfeljebb 3 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás. A havi törlesztő részlet is igen kedvező, akár a teljes, akár feleakkora kölcsönnel számolunk. Ha például a családban mindkét fél keresőképes, és átlag nettó bérezésben részesül, tehát 290.200 forintot kapnak kézhez fejenként, akkor is 580.400 forint a háztartás keresete egy hónapban. Ebből mindössze 58.000 forintot kellene visszafizetni havonta, 10 évig, 6 milliós hitel esetén, és 29.000 forintot, ha csak 3 milliót igényel meg az ügyfél. Pozitív elbírálás esetén a 3 milliós otthonfelújítási támogatást automatikusan betörlesztik a támogatott otthonfelújítási hitel tőketartozásába, ezáltal automatikusan csökken a törlesztőrészlet és a hiteltartozás.