2021 szeptemberében az ipari termelés volumene 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,7%-kal csökkent. A feldolgozóipari alágak többségében növekedést mértünk, legjobban a villamos berendezés gyártása emelkedett.
A legnagyobb súlyú járműgyártás azonban – nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében – jelentősen, 26%-kal visszaesett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 augusztusához képest 0,3%-kal mérséklődött. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 szeptemberében.

2021. szeptemberben:

•  Az ipari termelés volumene 2,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

•  A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,3%-kal mérséklődött.

• Az ipari export volumene 0,2%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28%-át képviselő járműgyártás kivitele 27, a 16%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 12,0%-kal visszaesett.
•  Az ipar belföldi értékesítése 7,0, a feldolgozóiparé 5,0%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
•  Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 3,5%-kal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,1, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,0%-kal nőtt.

•  A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23%-át képviselő járműgyártás az alágak közül a leginkább, 26%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést nagyrészt a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. A közúti gépjármű gyártásának volumene 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 26%-          kal csökkent.
•  A feldolgozóipari termelés 12%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is visszaesett, 11,4%-kal. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,2, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23%-kal csökkent.
•  A feldolgozóiparból mintegy 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 11,1%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 17,4, a második legjelentősebb italgyártás pedig 13,4%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 5,9, a növényi, állati olaj gyártása 1,1%-kal csökkent.
•  A legnagyobb mértékben, 28%-kal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.
•  A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,3%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
•  Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gép, gépi berendezés gyártásában is. A termelés volumene 13,3%-kal nagyobb volt a 2020. szeptemberinél, és szinte mindegyik szakágazatban bővülést mértünk.
•  A vegyi anyag, termék gyártásában megállt a hónapok óta tartó növekedés. Szeptemberben a kibocsátás 4,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, főként a meghatározó súlyú műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.

• Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (17,6%), Észak-Magyarországon (8,6%) és Közép-Dunántúlon (8,2%) csökkent. A többi régióban 1,0 és 14,1% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
•  A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,8%-kal kisebb volt a 2020. szeptemberinél. Az új belföldi rendelések 5,5, míg az új exportrendelések 7,0%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 12,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest:

•  Az ipari termelés 12,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 13,5, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 12,6%-kal emelkedett.
•  Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 25%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 6,4%-kal Dél-Alföldön.