Egyre nyomasztóbb problémát jelent Magyarországon az elszálló infláció. Az árszínvonal emelkedésének üteme már közel 10 éves csúcson, és egyelőre a berobbanó energia – és alapanyagárak tekintetében nagyon nehéz elképzelni, hogy egyhamar alábbhagyna a drágulás. Eközben a jegybank monetáris szigorításba kezdett Magyarországon, míg Nyugat-Európában egyelőre nincs konkrét inflációt fékező lépés. Pedig az infláció nemcsak hazánkban (és az USA-ban) jelent problémát, hanem egyre inkább az öreg kontinensen is.
Ugyanazon gyökerek
A most szinte világszinten erősödő inflációs nyomásnak alapvetően közös okai vannak. Az egyik ilyen az oltások révén újranyitó gazdaságban a felhalmozott megtakarítások elköltése, azaz, a kereslet megélénkülése. Mivel egyre többet vásárolnak az emberek, az árak is emelkedni képesek. Emellett fontos a fiskális és monetáris élénkítés, ami a válságból való gyors és lehető leginkább fájdalommentes kilábalást szolgálta. Voltak különbségek az európai és az amerikai válságkezelés között, de a szinte korlátlan jegybanki és állami ösztönzés közös volt. Így viszont rengeteg pénz áramlott a gazdaságba, és az ösztönző eszközök többsége még most is érvényben van.
Eurózónában is probléma
Eddig úgy tűnt, hogy késve érkezik és kevésbé lesz erős az inflációs nyomás Európában, hiszen kevesebb élénkítéssel is járt a válságkezelés általában. Most azonban már látszódnak az infláció berobbanásának jelei a kontinensen is, októberben Spanyolországban 5,5 %-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest. Ez az adat tehát pontosan egybevág a szeptemberi magyar inflációval, pedig Spanyolország Európa egyik legnagyobb gazdasága.
Mivel nincs okunk feltételezni, hogy máshol gyökeresen más folyamatok zajlanának le, ezért valószínűsíthető, hogy az EKB 2 % körüli célszintje nehezen lesz újra elérhető. Érdemes lesz figyelni a többi nagy európai gazdaságból érkező inflációs adatokat is figyelni, hiszen ebből alakul ki az egész eurózónára vonatkozó összkép, amely alapot jelent többek között az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájához is. Márpedig utóbbi jelentős tőzsdei hatással is bírhat, tekintve, hogy a jegybank extra laza politikája Európában is a börzék egyik fő hajtóereje.
