Egyre „forróbb” téma az öngondoskodás kérdése, hiszen 2020-ban már minden ötödik magyar 65 évnél idősebb volt, 2040-re pedig minden harmadik hazai lakos lesz ebben az életkorban, ami rendkívüli terhet ró a nyugdíjrendszerre. Bármennyire is messzinek tűnik azonban ez az életszakasz a mai fiatal felnőttek számára, nagyban meghatározza az előttük és utánuk járó generációk jövőjét az, hogy mikor és mennyit fektetnek saját nyugdíjas éveikbe. A mai Y generáció a hazai lakosság csaknem ötödét teszi ki, így az X-esek után a legnépesebb nemzedékként vannak jelen a munkaerőpiacon, tehát komoly gazdasági erővel rendelkeznek. A Generali kutatása az Y-osokat kérdezte arról, hogyan látják saját pénzügyeiket, mi alapján hozzák meg ehhez kapcsolódó döntéseiket és hogyan vonhatnánk be őket minél hamarabb az öngondoskodásba – mindannyiunk érdekében.

Buli, tanulás, család, munka – a sokszínű generáció

Habár hajlamosak vagyunk felületes sztereotípiák és tapasztalatok alapján megítélni az 1982 és 1995 között született korosztályt, nagyon is változatos képet mutat ez a generáció. Az valóban általános jelenségnek tűnik, hogy a felnőtté válás időszaka jelentősen megnyúlik: ennek, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos hiányos edukációnak tudható be, hogy az Y-osok gyakran később önállósodnak anyagi szempontból, és amikor ez megtörténik, akkor is sokat nyom a latba a szülők véleménye, illetve az általuk hozott pénzügyi döntések. Sok esetben összecsúsznak a tanulmányok, a munka és a családalapítás, és az azonos korú fiatalok gyakran egészen más életszakaszban járnak: van, aki 30 évesen még a szüleivel él, mások pedig már saját ingatlanukban nevelik gyermekeiket. Úgy tűnik tehát, hogy hiba lenne általánosítani a generációt pénzügyi attitűdjei kapcsán.

„A kutatásunk megmutatta, hogy minden tekintetben tévedés homogén csoportként kezelni az Y-osokat. Ha szeretnénk őket megszólítani és ráébreszteni őket, mekkora jelentősége van a jövőjük szempontjából az öngondoskodásnak, leginkább az adott élethelyzetükhöz alakítható, rugalmas pénzügyi termékeket kell kínálnunk nekik. Emellett sokkal hangsúlyosabb pénzügyi edukációra és világos kommunikációra lenne szükség, ez közös érdekünk” – mondja Schaub Erika, a kutatást készítő Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

Rövid távon az ár, hosszabb távon a bizalom a nyerő

A megfelelően rugalmas pénzügyi termékek és az egyes élethelyzetekhez szabott megoldások mellett a megkérdezett fiatalok szerint az anyagi körülmények és a bérszínvonal az egyik legmeghatározóbb tényező a megtakarításoknál. A válaszadók szerint akkor jutnak el az Y-osok az öngondoskodás gondolatához és kezdenek el a jövőjükbe fektetni, amikor úgy érzik, kellő számú tételt kipipáltak a bakancslistájukon: szeretnek utazni, elektronikai cikkekre és kütyükre költeni. A kisebb értékű pénzügyi termékeknél, biztosításoknál az ár dominál, azonban mikor nagyobb pénzügyi kötöttségeket vállalnak, akkor a bizalom, a nyílt kommunikáció és a személyes kapcsolat számít, ezzel tudják leginkább megszólítani és elkötelezni őket a szolgáltatók. Az azonban valóban igaz, hogy sokszor döntenek hirtelen, impulzívan: elegendő akár egyetlen rossz tapasztalat, egy későn megválaszolt email vagy rosszul kezelt panasz, és az Y-osok máris továbbállnak. „Ez számunkra azt jelenti, hogy jól képzett, kezdeményező és személyesen elérhető tanácsadókra van szükségünk, akik megbízható partnerei tudnak lenni a fiataloknak a pénzügyek terén” – teszi hozzá Schaub Erika.