A hét egyértelműen legfontosabb híre a magyar gazdaság szempontjából az, hogy óriási devizakötvény kibocsátást hajtott végre Magyarország. A hírek megjelenése után rögtön sok reakcióval találkozhattunk az ésszerű, jó húzástól kezdve az ország felesleges adósságokba veréséig. A kérdést racionálisan megközelítve is találunk bőven érveket és ellenérveket – cikkünkben ezeket igyekszünk összevetni.

1500 milliárdos kérdés

A történetet érdemes először is röviden összefoglalni. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) dollár- illetve eurókötvényeket bocsátott ki kedden és szerdán, 4,4 milliárd eurónyi hitelt vett fel ezzel az ország. Gyors fejszámolással ez jelenlegi árfolyamokon számolva 1500 milliárd forintot meghaladó kötvénytartozás, amihez az ÁKK-nak módosítania is kellett a tervezett finanszírozási keretet hétfőn.

A döntésnek több oka is van, ezek közül talán a legjelentősebb az Európai Unióval a helyreállítási pénzekről folytatott vita. Mint ismert, a magyar kormány és Brüsszel egyelőre nem tudott megállapodni a gazdaság újraindítását támogató európai uniós források felhasználásával kapcsolatban, emiatt borítékolható már a jelentős csúszás a támogatások fizetésében. Az ÁKK szerint a pénzből egyes 2021-es kormányzati kiadásokat, valamint a 2022-es költségvetési hiányt is finanszírozzák.

Gigahitel – ugrik az államadósság?

A fentiek kapcsán a bennünk először megfogalmazódó gondolat az lehet, hogy jelentősen meg fog ugrani az államadósság Magyarországon, és ez teherként jelentkezhet a későbbiekben. A kormány az év végére 79,9 %-os GDP arányos államadósságot tűzött ki célul; azóta azonban a vártnál is jóval erőteljesebb gazdasági növekedés alakult ki, mintegy 2000 milliárd forintos plusz jövedelmet termelve. Az államadóssági célok miatt tehát könnyen kiszámolható, hogy nem érdemes aggódni, bár az tényszerű, hogy a kibocsátás nélkül (vagy a tervezett, kisebb kibocsátással) jelentősebb mértékben csökkenhetett volna az államadósság, mint ebben az esetben.

Fontos kiemelni, hogy devizakötvényekről van szó. És mint ilyenek, devizában vannak elszámolva is, tehát most a devizában való eladósodottság aránya nőtt meg a teljes adósságállományon belül. Az ÁKK azonban közölte, hogy ennek ellenére továbbra is teljesül az, hogy az államadósság csupán 10-20 %-a legyen devizaadósság. Az árfolyamkockázat mindenesetre emelkedett, hiszen például egy 10 forintos esés a forint árfolyamában értelemszerűen 44 milliárd forinttal növeli az államadósság forintban elszámolt értékét.

A másik tényező az infláció lehet. Minden hitelfelvétel, az ország gazdaságába öntött pénz ugyanis értelemszerűen pénzromlást okoz, erre a legjobb példa a szemünk előtt zajló folyamat – amikor is a bőkezű válságkezelő politika sok helyen okoz megugró inflációt. Ennek kezelése valószínűleg továbbra is a jegybankra hárul, emiatt is van némi ellentét a jegybank és a kormány elképzelései között a gazdaságpolitika irányáról az utóbbi időszakban. Az azonban biztos, hogy így még kevésbé lesz könnyű kordában tartani az inflációt, ez pedig akár a korábbiakban vártnál is erősebb monetáris szigorításhoz is vezethet.

Jó kondíciók, bizalom az államban

A kockázatok mellett azonban nem mehetünk el a sikeres momentumok és előnyök mellett sem. Az egyik legfontosabb, hogy megoldásra került átmenetileg az Európai Unióval való viták okozta forráskiesés, és emiatt nem lesz fennakadás a gazdasági kilábalásban. Ez pedig gyakorlatilag mindenki számára kiváló hír a lakosságtól kezdve a vállalkozásokig.

Másrészt érdemes kiemelni, hogy meglehetősen jó kondíciókkal sikerült megvalósítani a hitelfelvételt, meglovagolva a globális pénzbőség utolsó hullámainak egyikét. Ha valóban visszafogja ugyanis eszközvásárlását az EKB és a Fed, akkor fokozatosan egyre kedvezőtlenebb lehetőségek nyílnak majd vélhetően a sikeres kötvénykibocsátásra. (Sokkal olcsóbb finanszírozás ez ha eltekintünk az árfolyamkockázattól, mint például a MÁP+ kibocsátása.)

Ráadásul újból bebizonyosodott Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint is az, hogy a befektetők hajlandóak finanszírozni Magyarországot. A miniszter szavainak alapja, hogy valóban jelentős, többszörös túljegyzés volt a kötvénykibocsátáskor, az ÁKK közel sem tudott tehát minden igényt kielégíteni ajánlatával. A stabil magyar gazdasági és költségvetési helyzet szempontjából ez mindenképpen pozitív.

https://index.hu/gazdasag/2021/09/13/devizakotveny-akk-allamadossag-inflacio-elemzo/