Az elmúlt közel 10 évben hosszútávon szinte folyamatosan csökkent az első otthonukat vásárlók aránya. Az utóbbi 1-2 évben azonban a kormányzati támogatások miatt újra egyre jelentősebb arányban képviselik magukat a piacon, így még mindig a második legfőbb motivációt jelenti hónapról hónapra az ingatlanvevők körében. A Duna House Barométer idei második negyedéves adatai szerint Budapesten 26%, vidéken pedig 20% körül mozog az újdonsült lakástulajdonosok megoszlása, de a tavalyi évben volt, amikor megközelítette a 30%-ot is. „Míg a fővárosban átlagosan 50 négyzetméteres otthont keresnek és közel 34,5 millió forintot fizetnek érte, addig vidéken ez az összeg már csak 22,7 millió forint, viszont akár 70-75 négyzetméteres ingatlant is kaphatnak cserébe. A fiatalok jellemzően a kisebb alapterületű, modern lakásokat keresik, így az újépítésű lakások folyamatos megjelenése javíthat ezen az arányon, amelyen az állam lakástámogatási kezdeményezései is tovább erősíthetnek. Megfelelő feltételek mellett azonban a használt lakással is jó vásárt lehet csinálni” – emelte ki Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

De mégis milyen paraméterekkel rendelkezzen az első lakásunk? A legfőbb szempontok a méret, a típus (használt vagy újépítésű) és a lokáció, de a közlekedési lehetőségek, szobaszám, állapot, fűtéstípus és rezsiköltségek is döntő érvek lehetnek. Akárcsak a szomszédság, de ezt a legtöbb esetben csak lakva ismerheti ki az ember. A fontossági sorrend természetesen a vevő aktuális élethelyzetétől és anyagi lehetőségeitől is függ. A kínálat mindenesetre elég nagy a piacon, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt.

„Legfrissebb elemzésünk szerint az újdonsült első lakástulajdonosok legnagyobb része 30 év alatti, arányuk 86,5%, közülük sokan még szülői támogatással jutnak ingatlanhoz” – árulta el Benedikt Károly. „Ilyen fiatalon, főleg a családtervezés előtt, garzon-, vagy maximum 1,5-2 szobás lakásban érdemes gondolkodni első lakás vásárlásakor. Nem csak vételáruk alacsonyabb, de a fenntartási költségük is, sőt, befektetés szempontjából sem rossz választás, hiszen később az egyszobás kislakások könnyen is értékesíthetők. Ugyanakkor adott esetben hátrány lehet, ha egy élettérben kell megoldani a nappali, a háló és némely esetekben a konyha funkcióját is. A nagyobb, 2-3 szobás lakásnak is megvannak a maga előnyei, különösen akkor, ha – külön nyíló szobák esetén – a tulajdonos hajlandó a nem használt szobák kiadására. Így az egy főre eső rezsiköltség minimalizálható, és ha később nagyobb ingatlanra lenne szükség, akkor sem kell elköltözni. Aki lakást vesz, általában nem csak pár évre gondolkozik előre, hanem akár több tízre is, de munkahelyváltás miatti ingázás vagy a megváltozott elvárások, ízlés miatt egyaránt alakulhat úgy a helyzet, hogy idő előtt más lehetőségek után néz az ember.” A szakértő hozzátette: a legfontosabb, hogy a lakáskeresők nézzenek meg többféle típusú ingatlant, és mérlegeljék azok előnyeit és hátrányait, mielőtt végső döntést hoznának.

Jellemző, hogy az ingatlan kiválasztása után és a szerződéskötés előtt az első ingatlant vásárlók – és gyakran mások is – elbizonytalanodnak döntésükben. Ez természetes, mondhatni a vásárlás folyamat része, hiszen egy vevő nem költ olyan gyakran több tízmillió forintot valamire. A Duna House értékesítői azt tanácsolják a fiataloknak, hogy ilyenkor gondolják végig újra azokat az érveket, amik miatt kiválasztották az adott lakást, és ne hagyják befolyásolni magukat mások által.