A mostani szinthez viszonyítva ez egy jelentős, 20%-os emelés lenne, amelynek például olyan gazdasági vonzatai lehetnek, mint a KKV-k terheinek csökkentése vagy a hitelfelvételi lehetőségek átalakulása. Mit is jelent ez utóbbi ingatlanvásárlás esetén? A Duna House Pénzügyek szakértői kiszámolták.

Amennyiben az ősszel kezdődő bértárgyalásokon döntés születik, úgy akár már egylépcsős bevezetéssel, jövő év elejétől is magasabb minimálbérrel – és garantált bérminimummal – számolhatnak a munkavállalók. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényes bruttó 167.400 Ft helyett legalább bruttó 200.000 forintot kapnának havonta munkáltatójuktól. „A közgazdászok álláspontjai eltérőek ennek az emelésnek a makrogazdasági hatásairól – többek között a kis- és középvállalkozások termelékenysége, GDP és infláció miatt is –, ám ha az egyén szemszögéből nézzük, akkor vitathatatlanul pozitív befolyással lesz ez a dolgozók életszínvonalára. Különösen, ha épp lakásvásárlás előtt állnak, és hitelt szeretnének felvenni hozzá” – jegyezte meg Fülöp Krisztián, a Duna HousePénzügyek vezetője.

A vállalat szakértői kiszámolták, hogy a mostani minimálbérrel egy egyedülálló maximum 9 millió forintot vehet fel lakáshitelként, 20 évre, fix 10 éves kamatperiódussal, nagyságrendileg 4%-os átlagkamat mellett. A – minimum – 20%-os önerővel így maximum egy 11,25 millió forintos ingatlant tudna megvásárolni, amelynek jó eséllyel a főváros külső kerületeiben mindössze egy felújítandó garzonlakás, a kelet-magyarországi régióban viszont akár egy kétszobás panellakás esetén is van realitása. Valamivel jobb a helyzet, ha két fő keresetéből tervezik ezt megvalósítani. Azonos feltételek mellett ugyanis a felvehető összeg 18,3 millió forintra emelkedik, amelyhez 4,58 millió forintnyi önerőt rakva már a közel 23 millió forintos kínálatból is szemezgethetnek. Használt lakás esetén, két gyermek után járó CSOK-kal kiegészítve pedig csaknem 24,5 millió forintig válogathatnak a párok.

A tervezett, 200.000 forintos minimálbérrel számolva, akár 4,5 millió forinttal nagyobb költségvetésből is gazdálkodhatnak a családok. Hogy lehetséges ez? Ha a házaspár mindkét tagja aktív kereső, akkor 20 évre, fix 10 éves kamatperiódussal, 4%-os átlagkamattal maximum 22 millió forintot igényelhetnek kölcsönként, amihez az önerőt és az 1.430.000 forintos CSOK-ot hozzáadva kis híján 29 millió forintból vehetnek ingatlant. Ezért az összegért pedig már Budapest csepeli, 8. kerületi vagy akár óbudai városrészében is lehet 50 négyzetméteres, kétszobás kialakítású, kisebb felújításra szoruló, de lakható, panellakást vásárolni. Vidéken azonban családi házra is futhat ebből a büdzséből.

„Adataink szerint 2021 első félévében közel 83.000 adásvétel realizálódott az ingatlanpiacon, és közel 576 milliárd forintnyi jelzáloghitelt helyeztek már ki idén. Budapesten a legnagyobb arányban (32%) 20 millió forint felett volt a jelzáloghitelek értéke, míg a keleti és a nyugati országrészben a 10-15 millió forintos tranzakció volt a legnépszerűbb. Az átlagos hitelnagyság a fővárosban 17,8, vidéken pedig 12,5-13 millió forint körül volt az év első hat hónapjában. A jelzáloghitelt igénylők többsége 20 éves futamidővel kalkulál, a legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya pedig továbbra is a legmagasabb. A 2021. második negyedévi, országos CSOK-igénylés aránya 29,2%, ami az előző időszakhoz képest 3,3 százalékponttal magasabb érték” – foglalta össze a piaci helyzetet Fülöp Krisztián.