Két hét múlva megnyílik a lehetőség bizonyos vállalkozások, így többek között pénzügyi intézmények, biztosítók vagy befektetési vállalkozások számára, hogy a már eddig is létező Munkavállalói Résztulajdonosi Programok (MRP) mellett Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programokat (KMRP) indítsanak. Az új jogszabály több ponton is eltér az érvényben lévő MRP szabályoktól: így például az új szabályozás alapján a munkavállalók, felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagok a részvény vagy üzletrész megszerzése helyett akár azok ellenértékét is kérhetik, feltéve, hogy a szervezet azokat értékesíteni tudja – hívja fel a figyelmet összefoglalójában a Kapolyi Ügyvédi Iroda.

Július 13-án lép életbe a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló törvény módosítása, amely bizonyos pénzügyi intézmények, biztosítók, befektetési vállalkozások, valamint más jogi személyek részére megteremti a lehetőséget az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP) alkalmazására. dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalatok továbbra is jogosultak a jelenleg hatályban lévő szabályozás szerinti javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében MRP-t indítani. Hozzátette, hogy a KMRP az MRP egyes alapvető szabályaira építő, de attól speciálisan eltérő tulajdonszerzési lehetőséget biztosít a munkavállalók vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagok számára a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeinek (részvény vagy üzletrész) megszerzésére. Az érintett társaság a vagyonrészek megszerzése érdekében a KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulást nyújthat. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdekes lehetőség, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére akár vagyonkezelő alapítványt is létrehozhatnak. Ebben az esetben az alapítvány javára bizalmi vagyonkezelés keretében legalább tízmillió forint KMRP vagyont kell rendelni és az alapítvány akár több KMRP-t is kezelhet, míg egy társaságnál egy időben akár több KMRP is működtethető. A program határozott, legalább tíz éves időtartamban működtethető, amelynek elteltét követően a végrehajtó szervezet által megszerzett vagyonrészeket vagy azok ellenértékét át kell adni a résztvevők számára, valamint a végrehajtó szervezetet meg kell szüntetni.

A hamarosan alkalmazható új szabályokkal kapcsolatban dr. Horváth Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy a KMRP több lényeges ponton is eltér a jelenleg már létező, javadalmazási politikán alapuló MRP-től. A legfontosabb különbségek többek között, hogy

• a program előre meghatározott ideig tart,
• a résztvevők száma a szervezet megalakítását követően nem bővíthető,
• a társaság támogatást nyújthat a szervezet működéséhez,
• a KMRP szervezet megalakításához az érintett társaság engedélye nem szükséges,
• a KMRP szervezet egyéb gazdasági tevékenységet csak szűk körben, kötvénykibocsátás és állampapír vásárlás keretében folytathat, és a megszerzett vagyonrészt a záró közgyűlést megelőzően (általában) nem idegenítheti el,
• a vagyonrészek KMRP szervezet általi megszerzésének forrásai szabadon megválaszthatók,
• a résztvevők csak a program határozott idejének lejártával szerezhetnek vagyonrészt,
• és a résztvevők a vagyonrészek megszerzése helyett kérhetik azok ellenértékét is, feltéve, hogy a szervezet azokat értékesíteni tudja.

A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításával összefüggésben szükségessé válik az illetékekről szóló törvény, a személyi jövedelemadó törvény és a társasági adó törvény módosítása is, amelyekre az új jogszabály szintén kitér.