A nemzetközi szakirodalom kitüntetett figyelmet szentelt az elmúlt félévben a köpet- és nyálminta alapú teszteknek, mivel ezek könnyű felhasználásuk révén leegyszerűsíthetik a védekezést a járvány ellen. Fontos azonban ügyelni arra, hogy a divatirányzatoknak ne dőljünk be, egy jól hangzó termék esetében ne fogadjuk el automatikusan a gyártói klinikai adatokat, mert azok gyakran köszönőviszonyban sincsenek az eszközök tényleges teljesítményével.

A Journal of Infection még tavaly év végén jelentetett meg egy tanulmányt, amely szerint az egyik neves amerikai gyártó orrüreg tesztje mintegy 15%-kal volt gyengébb a vállalat standard antigén orr-garat tesztjénél, míg a nyáltesztje az orrüreg teszt eredményének a felét nyújtotta tünetes páciensek esetén. Tünetmentes populáción az érzékenységük a tüneteseknél tapasztalt értékek 16, illetve 12%-ára csökkent! Noha teszt és teszt között jelentős eltérések lehetnek, más tanulmányok is alátámasztják, hogy a nyáltesztek a tünetmentes lakosság széleskörű szűrésére egyelőre nem alkalmasak, és a tünetes populáció számára sem szolgálhatnak egyelőre kizárólagos eszközként. A technológia fejlődésével ez persze változhat, egy másik metaanalízis már 83,2%-os átlagos nyálteszt szenzitivitást mutat 16 tanulmány összesített adatai szerint, tünetmentes alanyok vizsgálata nélkül. A nyáltesztek jelentősége máshol van, nem a magas szenzitivitásuk hasznosak, hanem a betegség várható súlyosságára lehet következtetni használatukkal. Ha nyáltesztet szeretnénk használni, akkor mindenképp ajánlatos független kipróbálási eredményt kérni a forgalmazótól. Ha ilyennel nem rendelkezik, csak a gyártói adatokkal, akkor azokat fogadjuk óvatosan, mert ezek szinte mindig magasabb értékeket tűntetnek fel, mint amit a valóságban tapasztalhatunk.

A Science Magazin idézte a Yale University friss kutatását, amely szerint minél magasabb a vírusszám a nyálban, annál biztosabb, hogy a vírus bekerült a véráramba, megindult a „tüdőfolyamat”, ami nagyobb eséllyel jár súlyosabb betegség kialakulásához. Ezért a nyálteszteknek nagy szerepe lehet abban, hogy a betegeket és azok kezelésát minél előbb kategorizálják potenciális súlyosság szerint.

Az aktuálisan elérhető legjobb non-invazív termékek feltérképezése érdekében hamarosan kipróbálás indul hazai jelentős tesztelő szolgáltatókkal a non-invazív COVID-19 tesztek forgalmazásában élenjáró ArvaLab Europe koordinációja mellett főleg orrüreg és nyáltesztek felhasználásával.

Olcsóbb, non-invazív eszközökkel gyakrabban lehet tesztelni

Kevés a hazai és nemzetközi kipróbálásokon megismert, megfelelő eredménnyel bíró köpetteszt is, bár nemrég pozitív visszajelzések mellett vezettek be egy ilyen terméket Magyarországon, átmenetet képezve az invazív és non-invazív eljárások között. A köpet nem egyenlő a nyállal, előbbit ugyanis az alsóbb légzőszervi traktusokból kell generálni, erre a páciensek többsége némi rásegítéssel képes is, akik nem, azoknak maradnak az orrüreges vagy a kellemetlenebb orr-garatos tesztek. Mindhárom non-invazív teszttípus előnye, hogy noha professzionális felhasználásra engedélyezett termékekről van szó, mégis megfelelő minőség esetén minimális egészségügyi szakszemélyzeti felügyelet vagy telemedicina szolgáltatói támogatás mellett már használhatóak. Azaz vállalati felhasználásra alkalmasak.

A tesztek világa egyre bonyolultabb lesz. Egyre inkább fontos lesz majd vállalati és magán környezetben is a teszteszközök kombinált használata.  Ehhez azonban az eszközök behatóbb ismeretére van szükség elméletben és valós működés közben is. Ilyen információkkal azonban kevés forgalmazó rendelkezik, hiszen mindenki a saját termékeit képviseli, de még a hagyományos egészségügyben edződött szakemberek sem feltétlenül látják át, hogy milyen helyzetben milyen tesztet célszerű alkalmazni az egyre bővülő tesztkavalkádban.  Az ArvaLab Europe ezért teszt tanácsadói hotline-t indított vállalatok számára.

A piaci szereplők tapasztalatai szerint továbbra is nagy a tájékozatlanság mind a magán, mind a vállalati vevők körében. Sokan nemrég megörültek, hogy végre hozzájuthatnak a patikákban koronavírus teszthez, és nem kell elmenniük egy tesztelőpontig, de figyelmen kívül hagyják a már szerencsére egyre többek által ismert alaptényt, hogy az IgG és IgM antitestek kimutatására alkalmas szerológiai tesztek főképp nem a friss fertőzések azonosítására szolgálnak. Ezek a vírusfertőzés múltbeli meglétét jelzik. Egyes szenzációhajhász cikkek sem segítenek az eligazodásban. A bulvárosan análisnak nevezett tesztek valóban léteznek, de használatuk a valóságban igen korlátozott. A gyakorlatban inkább a gyorstesztek körében már megszokott széklettesztet használnak, ezt is módjával, az esetek 3%-ában választják csak osztrák forgalmazók adatai alapján. Pedig ezek is hasznosak tudnak lenni, ugyanis akár a tünetek megjelenése előtti pár naptól a tünetek megjelenése utáni 40. napig bezárólag értékelhető eredményt adnak. Ami az előnye, az a hátránya is, pozitív vizsgálati eredmény esetén nem lehet tudni, hogy még fertőző-e az illető, avagy sem. De a tesztek akár egy nyál és széklet teszt kombinált használata a friss és a lecsengő fertőzések kimutatására is képessé teszi használóját.

A német BfArM napi frissítésű listáján található 68 termékből mindössze 6 nyálteszt, amely teljesítette a Paul Ehrlich és a Robert Koch Intézetek 80%-os szenzitivitási küszöbértékét, amivel be lehet kerülni a már ajánlott tesztek listájára, ezektől elérő teszttel nem érdemes ismeretlenül próbálkozni. Az európai gyártású termékek körülbelül 2-2,50 Euróval drágábbak csak az alacsony minőségű termékeknél, míg a távol keletieknél a gyenge és a jó minőség is ugyanannyiba kerül.

Az intézmények körében azonban a beszerzők, de egyes magánegészségügyi intézmények is gyakran a „legolcsóbb a legjobb” elvét követik, és olyan termékeket vásárolnak meg, amelyek gyártói szenzitivitása 80% alatt található, vagy inkább 70% körül lehet. Ezek 10-ből 2-3 esetben adnak fals negatív eredményt, ezzel családok és munkatársak életét veszélyeztetve. Pedig ma már az árak közelednek egymáshoz, a legjobb teszteket is hasonló áron lehet megvásárolni, mint a leggyengébbeket, így a vállalati és magánklinikai beszerzők felelőssége átlagon felüli. Noha pert még nem indított senki fals teszteredmény megállapításából fakadó egészség károsodás miatt, ha az olcsó a legjobb szemlélet teret nyer, ez sem várat majd magára.