2024 december 21

Mongólia egyelőre nem kap IMF-segítséget

Az IMF eredetileg április 28-án döntött volna a mentőcsomagról. Ennek az elhalasztását azzal indokolta a washingtoni székhelyű szervezet, hogy az ország április közepén elfogadott idei költségvetésébe egy olyan kitételt is beemeltek a törvényhozók, amely szerint külföldi cégek csak mongol pénzintézeteken keresztül bonyolíthatják banki műveleteiket.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Neil Saker, aki az IMF képviselője Mongóliában, e-mailben küldött kommentárjában úgy fogalmazott, hogy „az IMF igazgatótanácsa azért halasztotta el a mentőcsomagról szóló döntést, mert meg kell vizsgálni az új előírás részleteit és azok hatásait”.

Februárban az IMF a kiterjesztett alapeszközéből (EEF) 440 millió dollárt hagyott jóvá Mongóliának a következő három évre. Ezen felül Japán és Dél-Korea együtt mintegy 3 milliárd dollár hitelt nyújt, a kínai jegybank pedig további három évre meghosszabbította a közel 2 milliárd dollárról szóló devizacsere- (swap) megállapodás hatályát.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Mongólia gazdasága hat éve még a világon a legnagyobb ütemben, 17,3 százalékkal bővült, főbb exporttermékei, a szén és a réz iránt azonban azóta megcsappant a külföldi kereslet, miközben jelentősen visszaestek a külföldi befektetések.

A nemzeti valuta, a tugrik árfolyama meggyengült, további elértéktelenedésének a megakadályozása céljából tavaly augusztusban a jegybank rekordszintre, 15 százalékra emelte az alapkamatot.

Az ország államháztartási hiánya eközben a GDP csaknem 21 százalékára emelkedett. Tavaly a mongol hazai össztermék (GDP) 1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 2,4 százalékos bővülés után.