A japán nemzet biztonságához is hozzájárulna, valamint nagy stratégiai jelentősége lenne annak, ha Kína csatlakozna a szabadkereskedelmi rendszerhez – mondta Abe egy sajtótájékoztatón.

Új lendület a térségnek

A miniszterelnök megjegyezte, a TPP megkötése lendületet ad a Kelet-Ázsiát felölelő szabadkereskedelmi övezet létrejöttéhez, és segíti az ázsiai-csendes-óceáni térség teljes gazdasági integrációját.

Hozzátette, a megállapodás segíteni fogja az Európai Unióval való szabadkereskedelemi tárgyalások megindítását is. Japán szakértők szerint Tokió és Washington a szabadkereskedelmi megállapodást arra használják a Csendes-óceáni térségben, hogy Kínát korlátozzák, illetve saját stratégiai pozíciójukat erősítsék.

Ezek a főbb változások

Az Egyesült Államok, Japán és további tíz térségbeli ország között többéves tárgyalásokat követően hétfőn megkötött TPP – hasonlóan az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalási szakaszban lévő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséghez (TTIP) – egyebek mellett tartalmazza a kereskedelmi korlátok nagy részének lebontását, a közös szabványok kialakítását számos iparágban, valamint kitér a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásra is.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Bár a TPP nem tartalmaz a devizaárfolyamokkal kapcsolatos szabályozást, egyik mellékletében a felek rögzítik, hogy nem értékelik le nemzeti valutájukat annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Ezt a kitételt a szerződő partnerek nem kényszerítő eszközökkel, hanem a makrogazdasági politikáik egyeztetésével kívánják elérni. A TPP-tárgyalásokat 2010-ben kezdte az Egyesült Államok, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán 2013-ban csatlakozott a tárgyalásokhoz.