Rohamosan terjed az innovatív fizetési módok

A MasterCard kutatása szerint a bankkártya-használat ma már teljesen általános, a felnőtt városi lakosság 93 százalékának van plasztikja, többnyire csak a nyugdíjasok és a munkanélküliek mondanak le a kártya nyújtotta előnyökről. A megkérdezettek majdnem fele hetente legalább egy alkalommal használja a bankkártyát (42%), 82 százalékuk pedig nem csak készpénzfelvételre, hanem fizetésre is, emellett egyre népszerűbbek az érintőkártyák.

Bár a fogyasztók döntő többsége igényelte bankjától az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét (78%), nem nőtt a készpénzfelvételek gyakorisága. Ugyan láthatunk még példát arra, hogy a kártyával rendelkezők egy összegben veszik fel az egész havi bevételüket, ez leginkább már csak a nyugdíjasokra (46%) és a kisebb települések lakóira (46%) jellemző. Rohamosan terjednek ugyanakkor az innovatív fizetési módok: 2014-ben a kártyabirtokosok 44%-a vett valamit a világhálón, ez 6 százalékos növekedést mutat az azt megelőző évhez képest, és a közüzemi szolgáltatások esetében is nőtt a kártyás fizetések (29%), az online átutalások (16%) és az egyéb, elektronikus számlafizetési felületek és applikációk (6%) használatának aránya.

Az érintőkártyák használatában volt a legnagyobb áttörés

A kutatás számai azt mutatják, hogy a fogyasztói szokásokat nagymértékben átrendezte az érintőkártyák megjelenése. Az egy érintéssel fizetők lényegesen gyakrabban vásárolnak bankkártyával, mint az ilyen funkcióval nem ellátott kártyák birtokosai : 38 százalékuk hetente többször vagy minden nap használja a plasztikot. Ennek eredményeként 2014 harmadik negyedévében a hazai, csaknem 86 millió bankkártyás fizetési tranzakcióból már minden hatodik (15%) volt egyérintéses, ami az előző negyedévhez képest 30%-os növekedést jelent mind a fizetések darabszámát, mind összértékét tekintve.

„Úgy látjuk, a magyar kártyabirtokosok egyre nyitottabbak az innovatív, magasabb kényelmet és jobb vásárlási élményt adó technológiákra. Az elmúlt időszakban a legnagyobb áttörés az érintőkártyák használatában volt megfigyelhető: tavaly megduplázódott a számuk, így ma már tízből négy plasztik alkalmas ilyen fizetésre. A kutatásunkból kiderül, hogy a fizetés egyszerűsége, kényelme és gyorsasága miatt szeretik a felhasználók ezeket a kártyákat, és véleményem szerint éppen ezek az előnyök győzik majd meg őket arról, hogy érdemes a még innovatívabb fizetési megoldásokat is kipróbálni és használni, mint például a Magyarországon még újdonságnak számító mobilfizetést” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

A mobilbankolás még nem elég elterjedt 

Az új fizetési módok elterjedését segíti az is, hogy ma már a kártyabirtokosok 61 százaléka rendelkezik okostelefonnal, a 18 év feletti diákok körében 84 százalékos ez az arány. A legnagyobb online vásárlók a diákok, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és a budapestiek körében is hódítanak a webshopok. A megvásárolt termékek és szolgáltatások toplistáját a repülőjegyek és az utazással összefüggő egyéb kiadások vezetik (36%), de szorosan mögöttük következnek a könyvek (34%), az elektronikai eszközök (33%), és 2013-hoz képest most előretörtek a mozi-, koncert- és színházjegyek is. A kutatás szerint online vásárláskor a legnagyobb motiváló tényező az azonnali árengedmény, valamint az ingyenes házhozszállítás. Tízből hét internetes vásárló fizetne szívesebben bankkártyával a futárnak, ha lenne erre lehetőség, hogy ne kelljen mindig odafigyelni arra, hogy legyen elég készpénz a háznál.

A mobilbankolás terén azonban még várat magára az áttörés: bár egyre több ember rendelkezik okostelefonnal és mobilbankos hozzáféréssel, csupán minden ötödik ember használja azt. Leginkább a vállalkozók, cégtulajdonosok élnek a banki applikációk nyújtotta lehetőségekkel, közülük ugyanis 10-ből 3 szokott így fizetni. Akik rendelkeznek mobilbankos hozzáféréssel, de mégsem használják, a mellőzés legfőbb okaként azt hozták fel, hogy feleslegesnek tartják, vagy megelégszenek az online vagy személyes ügyintézés lehetőségével. A hozzáféréssel nem rendelkezők nagy részét, majdnem kétharmadát (63%) nem is érdekli ez a lehetőség.