Varga Mihály szerdai bejelentése alapján várhatóan az árfolyamrés kérdésében fog tiszta vizet önteni a kormány a pohárba jövő pénteken, arra van tehát esély, hogy az árfolyamrést viszonylag rövid időn belül visszakapják a lakossági devizahitelesek. Az egyoldalú kamatemelések kérdésében ősszel dönt a kormány a teljes devizahiteles mentőcsomag keretei között.
450-500 milliárdot bukhatnak a bankok
A Concorde vezető elemzője elmondta: az árfolyamrés viszonylag kis tétel a teljes csomagon belül, az egyoldalú kamatemelések jóval nagyobb nagyságrendet tesznek ki. Számításaik szerint az árfolyamrés visszafizetése 50-60 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankrendszernek, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése pedig 400-450 milliárd forintos tételt jelenthet. Az OTP-t az árfolyamrés visszafizetése miatt mintegy 6 milliárd, az egyoldalú kamatemelések visszafizetése miatt körülbelül 70 milliárd forintos veszteség érheti.
Gyurcsik Attila azt, hogy a másik bankpapír, az FHB árfolyamán kevésbé érződik a devizahiteles mentőcsomag hatása, a két részvény eltérő likviditásával magyarázta. Az OTP a leglikvidebb magyar papír, befektetői aktívabban, gyorsabban reagálnak, az FHB kisebb piaci szereplő, mozgása is kisebb – magyarázta (Az OTP szerdán 16.54-kor 1,35, az FHB 0,67 százalékos mínuszban volt.)
Még a héten benyújtják a törvényjavaslatot
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányülés szünetében tartott tájékoztatón bejelentette: kormány még a héten benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a Kúria jogegységi döntésének megállapításait illeszti be a jogrendbe. A kormány álláspontja szerint a „becsapott ügyfelek” részére az összes törvénytelenül elvett pénzt vissza kell fizetniük a bankoknak, a rendezés kiterjed valamennyi devizaalapú hitel- és kölcsönszerződésre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is.
A devizahiteleseket ért tényleges károk elszámolása a második lépcsőben történik, arra szeptemberben tesz majd javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, egyeztetve a Magyar Bankszövetséggel, és bizonyos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) – mondta a miniszter.
A Kúria június 16-i jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.
