Az egykor nagyhatalmú arab vezetők – Kadhafi, Szaddam  Husszein és mások – megbuktatása után az Amerikai Egyesült Államok és katonai partnerei magukra hagyták az érintett országokat, amelyek egy részében nagy a bizonytalanság, polgárháború dúl, nem csak katonák, hanem polgári személyek esnek áldozatul a harcokban.

A főváros felé menetelnek a fegyveresek

Irakban az Islamic State in Iraq and Syria (Levant), ISIS (ISIL) katonai szervezet fegyveresei menetelnek a főváros, Bagdad felé. A nemzetközi sajtó hírei szerint ez az iraki al-Káidából kinőtt dzsihádista katonai csoport gyakorlatilag már ötven, száz kilométer távolságban állomásozik a fővárostól. Amint a szervezet nevéből is kiolvasható, a terrorista szervezet célja iszlám állam alapítása Irakban és Szíriában. Ez utóbbiból azonban kiszorulni látszanak, mivel megbízható források szerint a szíriai katonai erők már az ország hetven százalékát az ellenőrzésük alatt tartják, képesek megvédeni a települések lakóit és újjászervezni az életet.

A súlyos konfliktusban, úgy tűnik, a legjelentősebb tényező a vallás. A szövetséges nemzetközi erők a szunnita Szaddam Husszein megbuktatása után katonai erővel hitték megoldani a kérdést, amelyre leegyszerűsítve rásütötték a terrorizmus bélyegét, a beavatkozás indokának megjelölték az azóta sem megtalált tömegpusztító fegyverek előállítását és birtoklását. Szaddám után a szemben álló vallási felek az addig elnyomott siiták kerültek hatalomra, akik persze gyorsan törlesztettek a korábbi időszak sérelmeiért.

Ellentmondó jelentések Baidzsi elfoglalásáról

A friss jelentések szerint az ISIS egységei elfoglalták a Bagdadtól kétszáz kilométerre fekvő Baidzsi olajfinomítóját. Irak jelentős részét innen látják el üzemanyaggal, s ezen a területen működik az a villamos erőmű, amely Bagdad energiaellátásáról gondoskodik. A kormány cáfolja a híreket, az állami televízióban olyan felvételek jelentek meg, amelyek szerint a hadsereg ellenőrzi az ipari komplexumok egyes részeit.

És megjelent egy egyórás film az ISIS részéről, amely a fegyveres szervezet tevékenységét, kivégzések sorát mutatja be. A döbbenetes összeállításban a dzsihádista szervezet milicistái minden – velük a harcot felvevő – katonát kíméletlenül lemészárolnak, s más polgári személyeket is, akik a legkisebb ellenállást mutatják irányukban. A videót, amelyet sokkoló tartalma miatt nem kívánunk bemutatni, a legprofibb kamerákkal, vágásokkal angol nyelvű feliratozással készítették vannak benne drónfelvételek. Ezerhétszáz iraki katona kivégzéséről is közzé tettek fotókat.

Az ISIS előretörésének fontos kérdése az is, hogyan jutottak a szuper felszereléshez, modern szállítójárművekhez, lézer vezérelte fegyverekhez a terroristák? A válasz egyelőre nem ismert. Az viszont igen, hogy az előretörésük szerint meghódított városokban már könnyebben jutnak a hadi cselekményeik finanszírozásához szükséges pénzhez. A fontos város Moszul – jelentések szerint – órák alatt a felügyeletük alá került. Csupán az itt lévő nemzeti bank kirablásával, állítólag, csaknem félmilliárd dollárnyi készpénzhez és aranyhoz jutottak.

John Kerry egy új közös kormányt szorgalmaz

Az amerikai külügyminiszter, John Kerry váratlanul Bagdadba, majd a kurd területekre utazott. A célja, hogy megpróbálja rávenni a kurdokat, lépjenek be egy közös iraki kormányba. Egy siiták, szunniták és kurdok alkotta kormányba, amely közösen vehetné fel a harcot az ISIS milicistái ellen.

A külügyminiszter azt is hangoztatta, az USA kész katonailag is támogatni a terroristák elleni harcot, első lépésben háromszáz katonai tanácsadót küldenének Irakba. A katonai szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak. Megjelentek olyan hírek, hogy Irak korábban harminchat F-16-os repülőgépre és Apache harci helikopterekre kötött szerződést. Az amerikai fél azonban a többi között az Irán felé irányuló fegyvercsempészetre hivatkozva ezeket nem szállította le. Jóllehet ezt a korlátozást azóta feloldották, ám a hadieszközök leszállítása még nem történt meg.

A konfliktus megoldásában – most úgy látszik – jelentős szerephez juthatnak a szomszédos államok. Bashar al-Asszad szír elnök felajánlotta a katonai támogatását. A The Times arról cikkezett, hogy Irán már kommandósokat is küldött az iraki kormány megsegítésre. Állítólag ezek az erők is segítettek Baidzsi és Tikrit részleges visszafoglalásában.

Nem az olajért megy igazán a küzdelem

Az iraki válságnak jelentős kihatása van a nemzetközi gazdaságra is. A fő tényező az olaj. A legtöbb politikai elemző szerint a mostani iraki válságnak ugyanakkor messze nem az olaj birtoklása a fő oka. Az azonban tény, hogy a világ félelme nem alaptalan. Irakban az elmúlt hónapban napi 3,3 millió olajat termeltek ki, ami nem csekély mennyiség. Nemrég azonban megkezdték az alkalmazottaik részleges evakuálását a nagy olajtársaságok.

A Magyar Távirati Iroda a napokban közölte Varga Tamásnak, a PVM Oil Associates londoni elemzőjének a Reuters hírügynökségnek tett nyilatkozatát. Eszerint a piaci befektetők aggódnak, hogy komoly fennakadások lesznek az iraki olajexportban. A VTB Capital elemzői szerint 115 dollár körül van a Brent árának mostani ellenállási pontja, de azon felül 120 dollárig nincs komoly technikai akadály.

Szép lassan felfelé araszol az olaj árfolyama

A kőolaj világpiaci ára szép lassan kapaszkodik felfelé. A Brent olaj ára 114 dollár fölött tartózkodik, ami hathónapos csúcs. A WTI olaj ára 106 dollár feletti szinten állomásozik

A harcok kimeneteléről nehéz lenne pontos prognózist adni. A megoldásban eddig, úgy tűnik az Amerikai Egyesült Államok a diplomáciára fekteti a nagyobb hangsúlyt. Ez fontos szemléletváltozás. Ismeretes, hogy Amerika jelentősen visszafogja a katonai kiadásait. Ám a diplomáciai tevékenység erőltetése jelentheti a szemlélet változását is. Nevezetesen azt, hogy a katonai erő alkalmazása egymagában kevés az arab világ konfliktusainak rendezésében. A kérdés elégséges lesz-e pusztán ez az erőfeszítés.