Alaposan lehűtötte a felminősítési várakozásokat pénteken a Fitch hitelminősítő. Nem változtatott 2012. december 20. óta fenntartott értékelésén. A BB+ adóskockázati minősítéshez továbbra is stabil kilátást rendel a szervezet, tehát még a kilátásokat sem javította. A Fitch legközelebb november 28-án végez hasonló felülvizsgálatot.
Most az idei év vége tűnik a legkorábbi valószínű felminősítési időpontnak – mondta Horváth Ákos, az Equilor elemzője, hozzátéve: a piacon ugyanakkor hallani olyan véleményeket is, hogy a felminősítés akár a jövő év közepéig is eltolódhat.
Miért ilyen szigorú a Fitch?
A növekedési számaink ugyan javulnak, de észre kell venni, hogy a térségi átlaghoz képest gyengék vagyunk – folytatta Horváth Ákos. Ennek az sem mond ellent, hogy az első negyedéves 3,5 százalékos magyar GDP növekedés felülmúlta a lengyel (3,3 százalék) és a cseh (2 százalék) teljesítményt is. A miénknél csak a 3,8 százalékos román növekedés volt nagyobb. Érdemes ugyanis egy pillantást vetni az egész éves GDP várakozásokra.
Azt látjuk, hogy még a magyar kormányzati prognózis (2,3 százalék) is elmarad a cseh (2,6 százalék) és a lengyel (3,6 százalék) várakozástól. Amennyiben pedig eltekintünk az obligát kincstári optimizmustól, akkor még alacsonyabb várakozásokkal találkozhatunk. Az Equilor 2,1 százalékos GDP növekedéssel számol az év egészére. Más szóval, nagyon kérdéses az erős Q1 dinamikájának fenntarthatósága.
A forint a gyenge láncszem
A belső fogyasztás lényegében nem mérhető. A magyar növekedést az uniós építőipari beruházások, az autóipari export és a gyenge forint fűtik. Az EU pályázati pénzek beáramlása azonban szükségképpen lanyhulni fog az előttünk álló egy-másfél évben. Mert a 7 éves finanszírozási ciklus elején az új pályázatok technikai átfutása fékezi a finanszírozást az előző 7 éves időszak ciklus végi felfokozott forráskiáramlásához képest.
A leggyengébb láncszem mégis a forint árfolyama. Az exportot ugyanis a 310 forintos, vagy annál is drágább euró segítené, ám az államadósság érezhető csökkentése meg legfeljebb 290 forintos euró mellett lenne elképzelhető. Nos, a két ellentétes erő hatására előálló 300 forint körüli euró árfolyam fékezi a növekedést és szinten tartja az államadósságot.
Lusta az infláció
A GDP arányos államadósság tartósan 80 százalék körüli szintje is ellene hat a felminősítésnek. A befektetési kategória alsó fertályában ugyanis olyan államokat találunk, ahol az államadósság nem haladja meg a GDP 70 százalékát. Nem véletlenül próbálja az MNB csökkenteni a devizaadósság arányát. Ez előfeltétele annak, hogy elengedhessék a forint kezét. Az államadósságot ugyanis nemcsak kinőni, de elinflálni is lehetne.
Az infláció azonban nem nagyon akar felszökni. Igaz, mitől is lódulna? A belső fogyasztás pang, a béroldalon sincs inflációs nyomás, s a legfőbb piacunknak számító Európai Unióban is alacsony az infláció.
