Az elemzés szerint a tranzakciós illetéket minden bank áthárította ügyfeleire 2013 októberéig. A bankkártyás fizetések esetében főleg az éves kártyadíjak emelkedtek, átlagosan 1700 forintról 3000 forintra. A jegybank szerint az díjemelkedés mértéke meghaladta az illeték mértékét.

Az MNB kiemelten fontosnak tartja a pénzforgalmi szolgáltatások nyomon követését, ezért elvárásként fogalmazta meg a bankok felé az átláthatóság növelését. Ennek ellenőrzésére a bankok továbbra is számíthatnak – ígérte Bartha. 2013-ban nagymértékben emelkedtek a pénzforgalmi szolgáltatások költségei, ennek szabott gátat az ingyenes készpénzfelvételi lehetőség és a fogyasztóvédelmi intézkedések.

A lakosság körében tovább emelkedett az elektronikus fizetési módok használata, növekedett a kártyás vásárlások aránya, a készpénzfelvétel azonban 5 százalékkal csökkent. Az Európai Unió adataival összevetve azonban még mindig nagyon jelentős a lemaradásunk. A vásárlásoknál 13 százalékban használjuk a bankkártyánkat, az uniós átlag 37,3 százalék. A közüzemi számlák kifizetését 24,3 százalék intézi elektronikus úton, az EU-ban ez 70 százalék.

A felnőtt lakosság jelentős része rendelkezik bankszámlával és a számlákra utalt jövedelmek aránya is magas.

2013-ban a készpénzforgalom egy kissé jobban bővült, de a Bartha szerint ez nem csak a tranzakciós illeték miatt van. Az ingyenes készpénzfelvétel és a betéti kamatok csökkenése is indokolhatja ezt. Sőt a forintárfolyam gyengülését is kihasználta a lakosság, és spekulációs ügyletek miatt is növekedhetett a készpénzforgalom.

A hosszú távú cél az, hogy motiválja a lakosságot az elektronikus fizetési módok használatára, ehhez a piaci szereplők együttműködését kérte az MNB igazgatója.

Az átutalások napközbeni elszámolásáról szólva elmondta, hogy a törvényben előírt 4 óra helyett átlag két óra alatt teljesítik a bankok a kötelezettséget, ezért ezzel nagyon elégedettek az MNB-ben. A jegybank által felügyelt rendszerek tavaly is hatékonyan és biztonságosan működtek.