Az európai nemzetgazdaságok számára, így a magyar központi költségvetésben továbbra is meghatározó súlyú a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, köztük az áfa bevételek aránya. Utóbbi nagysága az uniós csatlakozásunk évében befolyt 1728 milliárd forintról 2810 milliárdra emelkedett, 2013-ban a központi költségvetés bevételeinek több mint negyedét tette ki. A fogyasztási adóbevételek aránya pedig meghaladja a 37 százalékot.
A 2004-es uniós csatlakozással hazai szabályozásunk jelentősen kibővült, a nemzeti joganyagon túl az EU-s Áfa irányelvek, a kötelező erejű EU-s rendeletek, és az Európai Bírósági ítélkezési gyakorlata is befolyásolja a szabályok magyarországi alkalmazását.
Jogi keretek
Az elmúlt tíz év változásait jól jellemzi, hogy 2004 után a korábbi 80 paragrafusból álló magyar törvény helyébe egy 300 paragrafusos áfa-törvény lépett, amelyben ma már csak a teljesítés helyére 30 paragrafus vonatkozik. 2010-től pedig jött az ún. „áfa-csomag” amely a célország szerinti adózás elvét közösségi szinten szélesítette ki a szolgáltatások teljesítési helye alapján.
„A finomhangolás folyamatos, az EU-s áfa végrehajtási rendelet – amely arra is iránymutatást ad, hogy miként kell eljárni, ha a szolgáltatásnyújtónak vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének több áfa telephelye van több országban -, nemrég újból módosult, s 2015-től újabb változásokra kell felkészülni.”- emeli ki Sztankó Dániel, az RSM DTM áfa területért felelős csoportvezetője.
Versenysemleges és hatékony áfa-szabályozás a kitűzött cél
Egyre erősödik az a tagállami törekvés Európa-szerte, hogy az áfa-csalás visszaszorítása érdekében a legérintettebb területekre még inkább kiterjedjen a fordított adózás. Erősödött a hatóságok és a piaci szereplők közötti párbeszéd, az adóhatóság nem csak a holnapján nyújt részletes eligazítást, immár okostelefonokra is letölthető alkalmazással segíti az adózókat. A magyar piacon is megjelentek olyan szereplők – például a pénzügyi képviselet, illetve integrált nemzetközi áfa compliance funkciók ellátására specializált magyar hátterű tanácsadók -, amelyek határokon átívelő adótanácsadói hálózatokon keresztül kapcsolódnak be a nemzetközi vérkeringésbe.
Sztankó Dániel szerint a sokkal összetettebb szabályrendszer mellett az is jól látszik, hogy az áfa folyamatok egy része tökéletesen automatizálható. A jövőben a határokon átívelő áfa-compliance folyamatok egy részét a cégvezetők akár webes felületen keresztül is figyelemmel tudják majd követni.
Az Európai Unió áfa-rendszerének az EU határain túlmutató hatását jól tükrözi az OECD napokban kiadott áfa-ajánlása is, amellyel a szervezet az európai típusú áfa-rendszer alapelveit erősítette meg: az áfa legyen semleges, igazságos, reagáljon a technológiai és piaci változásokra, de ugyanakkor működjön hatékonyan és egyszerűen.
Az ajánlás részletesen foglalkozik az adósemlegesség elvével, e tekintetben fontos elvárása, hogy az áfa-rendszer ne torzítsa az üzleti döntéseket. Azaz azonos ügylet kapcsán minden üzleti döntés azonos áfa következményt vonjon maga után, függetlenül attól, hogy a szolgáltató belföldi vagy külföldi, avagy milyen intézményi/társasági formában folytatja a tevékenységét.
