Míg a 2013-as Atradius Fizetési Szokások Barométer az egy évvel korábbi állapotokéhoz viszonyítva a vállalatközi fizetések jelentős romlásáról számolhatott be, addig az idei felmérés alapján megállapítható: a nyugat-európai cégek tanultak a korábbi évek negatív tapasztalataiból. A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc), valamint Törökország mintegy 3000 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.

Biztonságosabbá tették a cégek az üzletmenetet

A vállalkozások valószínűleg meghallották a hitelbiztosítók és a követeléskezelők figyelmeztetéseit a halasztott fizetések magas arányának kockázatairól, mert 2014 első negyedévében eladásaik értékének már csak 42,4%-át adták hitelbe, míg egy évvel korábban 45%-át. Természetesen a cégek más módszerekkel is próbálták biztonságosabbá tenni üzletmenetüket, például az átlagos fizetési határidőt 32 napban szabták meg a tavalyi 33,7 nap helyett. Bár ebben a folyamatban a görög vállalkozások továbbra sem nevezhetők szigorúnak vagy trendkövetőnek, hiszen ők átlagosan 52 napos határidőben állapodtak meg partnereikkel.

Tudatosabban kezelik a cégek a pénzügyeket

„Figyelemre méltó, hogy a legfrissebb felmérés szerint mennyivel tudatosabban kezelik pénzügyeiket – beleértve a kintlévőségüket is – a nyugat-európai vállalkozások, mint egy évvel korábban. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy míg korábban a mindenáron történő üzletszerzési szándék sokszor felülírta a legelemibb óvatossági szabályokat, mostanra gondosabban válogatják meg partnereiket, nem szállítanak ismeretlen cégeknek hitelbe, és nagyobb arányban alkalmaznak követeléskezelést” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A szakember szavait alátámasztja, hogy a kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO) idén 52 nap a tavalyi 56,6 nappal szemben. Ezen a területen 2014-ben Törökország lett a negatív rekorder 76 nappal, ami az ország tavalyi 76,8 napos eredményéhez viszonyítva gyenge javulást jelez. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2013-ban Olaszországnak 89,5 nap kellett az első helyhez.

Újabb pozitív következmény, hogy immár 5 nyugat-európai cég közül 3 alkalmaz valamilyen követeléskezelési eszközt. A leggyakoribb a fizetési felszólítás kiküldése (46,2%), valamint a céginformáció beszerzése (43,3%), illetve 36,7%-uk valamilyen fedezett/biztosított fizetési módot kért vevőjétől.

Javult a 90 napon túli fizetések aránya

Bár a nyugat-európai vállalatközi számlák értékének 37,6%-át késve fizették az idén, szemben 2013 ugyanezen időszakának 29,5%-ával, ám nagymértékben javult a 90 napon túli tartozások aránya. (Ez azért fontos, mert a 90 napon túli tartozásoknál a legmagasabb a soha ki nem egyenlített számlák értékének aránya.) Míg a fizetési határidő lejárta után 90 nappal még ki nem egyenlített számlák aránya tavaly az összes számlaérték 7%-át tette ki, addig ez 4,9%-ra zsugorodott a legújabb felmérés alapján. Ezenkívül, míg 2013-ban az összes számlaérték 4,85%-át sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7%.

Ami a késedelmes fizetéseket illeti, ez a jelenség leginkább Törökországra jellemző, ahol a számlaérték 44,4%-át határidőn túl kapják meg a szállítók. A leghosszabb késések (50 nap) pedig a görög vállalkozások belföldi forgalmánál jelentkezik, szemben a 22 napos nyugat-európai átlaggal.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok egyáltalán nem változtak a 2013-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások jelentős része továbbra is likviditási problémákkal küzd (35,2%), ezért kényszerűségből választja a késedelmes fizetést. Görögországban ez 77,1%-os értékkel toronymagasan vezet.

A félelemlista élén a keresletcsökkenés

Ennek ellenére – csakúgy, mint egy évvel korábban – a nyugat-európai cégek továbbra is leginkább azért aggódnak, hogy a kereslet csökkenése jelenti a legnagyobb kihívást profitabilitásukra 2014-ben. A keresletcsökkenéstől leginkább a svéd vállalkozók tartanak (43,9%), ami jócskán meghaladja a nyugat-európai átlagot (32,2%). Ezzel együtt az átlag is emelkedést mutat, ugyanis tavaly még csak a vállalkozások 31,5%-ának volt ez a legnagyobb félelme.

A „félelemlista” második helyén az egészséges cash-flow hiánya áll 29,6%-os aránnyal, ami a tavalyi 27,8%-os értékhez képest emelkedést tükröz. Ebben a kategóriában a görögök járnak elől: vállalkozóik kerek 45%-a tart attól, hogy képtelen lesz egészséges cash-flow-t produkálni az idén.

A harmadik helyen a rendezetlen számlák behajtása áll (23%), ez leginkább a holland vállalkozókat (33,2%) aggasztja.

Gyenge lábakon áll a növekedés

Ugyanakkor a pozitív fejleményeket és a lényegesen jobb a globális gazdasági kilátásokat is figyelembe véve a nyugat-európai vállalkozások továbbra sem nyugodhatnak meg.

„Az idei évre várt gyenge növekedés még ingatag lábakon áll, és még mindig vannak aggasztó területek a nyugat-európai üzleti életben: a késve fizetések aránya emelkedett, a halasztott fizetések aránya továbbra is jelentős, illetve a követeléskezelési eszközök közül is a legegyszerűbbek, és egyben a legkevésbé hatékonyak a népszerűek” – mutatott rá Vanek Balázs.