Stabil volt a működés 2013-ban
A 2013-as évet 565 millió forintos profittal zárta a BÉT a 2012-es 576 millió forinttal szemben. A stabil eredményt csökkenő árbevétel mellett sikerült elérni: tavaly 2,352 milliárdos árbevételt könyvelhettek el, míg 2012-ben 3,41 milliárd forintos bevételt jelentettek.
Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója értékelésében elmondta, hogy az egyik legfontosabb esemény a német Xetra kereskedési rendszer bevezetése volt december 6-án, amellyel a globális hálózathoz kapcsolódott a magyar piac. Ezzel négy közép-kelet-európai ország – Ausztria, Csehország, Magyarország és Szlovénia – került azonos platformra.A könnyebb elérés révén új tagok jöttek a magyar tőzsdére, a hazai Széchényi Bank és a külföldi Sociéte Generale, általuk is növekedhet a piac likviditása. De várják további tagok és brókercégek csatlakozását is. 2013-ban a forgalom 83 százalékát magyar, 17 százalékát külföldi tagok bonyolították, ez az arány változhat a Xetra által.
Lehetőség a cégek előtt
Nem csak a kereskedőcégeknek kínál lehetőségeket a budapesti tőzsde, hanem a vállalatoknak is. A nyilvános tőkepiaci finanszírozás a fiatal, de nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek számára is alternatívát tud nyújtani más finanszírozási formák, például a kockázati tőke mellett. Tóth Attila vezérigazgató-helyettes a BÉT által készített elemzés kapcsán elmondta, hogy a tőkepiaci forrásbevonás vállalati kultúrától és stratégiai döntésektől függ a cégeknél, de mindenképpen az IPO piac felfutására számítanak. Az elemzők már globális tőkehiányra figyelmeztetnek, amely kihívás elé állítja a törékeny gazdasági növekedést. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőkepiaci finanszírozás sokkal jobban segíti a gazdasági növekedést ás a munkahelyteremtést mint más formák.
A magyar nemzetgazdaság előtt is nagy lehetőségek állnak, hogy elősegítse a munkahelyteremtést és a kkv-szektor támogatását – hívta fel a figyelmet Katona Zsolt. A csökkenő kamatpálya miatt a befektetők az alapok felé fordultak, jelenleg 5 ezer milliárd forintnyi tőkét kezelnek. Azonban az alapok által kínált hozamok is eshetnek, ezért fordulhatnak a befektetéskezelők a részvénypiacok felé. Fennáll a veszélye annak, hogy a hazai tőke más országok befektetési lehetőségeit fogja keresni. Egy dinamikusan növekedő tőkepiac, ahol magasabb hozammal kecsegtető hazai vállalatok gyűjtik a forrást, megfelelő eszköze lehet a tőke Magyarországon tartásának.
A gazdaságpolitika feladata, hogy elősegítse mind a vállalati szektorban meglévő finanszírozási igény, mind a befektetői oldalon meglévő potenciál magyar tőkepiacon keresztüli egymásra találását, és ezen belül is a kkv-szektor felé kell terelni a tőkét speciális szabályrendszerrel és pénzügyi ösztönzőkkel – vonta le a végkövetkeztetést a tőzsde vezérigazgatója.
