Alaposan felkavarta a kedélyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb terve, hogy a kéthetes kötvényét olyan betétté alakítja, amit csak a partnerintézmények tarthatnak. Ezzel a 2007 előtti megoldáshoz tér vissza a jegybank, azzal a céllal, hogy csökkentse a külső adósság magas szintjét. Az első piaci reakció az volt, hogy a megemelt értékesítés mellett is rekord alacsonyra csökkent a 12 hónapos diszkont kincstárjegy hozama csütörtökön az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) aukcióján. Vajon mit várhatunk még az állampapír piacon?
Varsó viheti a bankot
Mivel a kéthetes kötvény megszűnik, s augusztustól a kereskedelmi bankok csak a jegybanki depóba tehetik a fölös likviditásukat, ám ez a lehetőség nem áll nyitva a külföldi piaci szereplők előtt, kérdéses, hogy ők hová teszik a pénzüket – mondta Pechl Ferenc, az Equilor állampapír piaci szakértője. Hozzátéve: nem szabad alábecsülni a kérdést, mert nagyjából 600 milliárd forint keresi a helyét.
Mint mondta, ennek egy jelentős része klasszikus forgótőke, ami csak a kamat miatt parkol nálunk. A térségi pántlikájú pénzeket pedig nagyon könnyen felszívhatja a varsói piac. Annál is inkább, mert a jegybank kamatcsökkentési periódusa nyomán mindössze 10 bázispontra szűkült a kamatelőnyünk. És még ez is elolvadhat a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülésén. Észre kell venni, hogy a lengyel makromutatók jobbak, mint a magyar számok, akár a GDP arányos államháztartási hiányt, akár a növekedést nézzük. Ami azt jelenti, hogy a kockázat/hozam mutató jelenleg jobb Varsóban, mint Budapesten.
Nem egyeztettek az adósságkezelővel
Van azután a pénznek egy olyan része – folytatta -, amit mindenképpen az országban kell tartaniuk az alapkezelőknek. Itt jön képbe a portfólió átcsoportosítás. Ennek jeleit már tegnap is láthattuk, amikor tépték a rövid papírokat. Az előző napi 5,37-es szintről 5,16-ig szorítva le a hozamokat, ám ezek mára ismét 5,30 fölé emelkedtek. Ami arra utal, hogy sok szereplő profitot realizált az eladói oldalon.
Az is gondot jelent, hogy az MNB és az ÁKK láthatóan nem egyeztette a jegybanki lépést. Legalábbis az Államadósság Kezelő Központ tervében nem látszik az a többlet kibocsátás, ami felszívhatná a piacra zúduló keresletet. Nem olyan egyszerű 600 milliárdnak hirtelen helyett találni, ha egy-egy aukción 50 milliárdos a kínálat.
Érthető, hogy az állampapír piacon a rövid oldalról a hosszú oldalra próbálják átirányítani a tőkét. De azt is látni kell, hogy a 15 éves magyar államkötvények hozama egyszerűen nem tud 6 százalék alá süllyedni, mert egyszerűen nem veszik meg ennél alacsonyabb hozammal. Más szóval, ennek finanszírozása sem lesz olcsóbb a jegybanknak.
Már 10 százalékos veszteségtől elszállhat a forint
Jelentős kockázat érzékelhető a devizapiacon is. Nem véletlen, hogy a bejelentés nyomán azonnal gyengült a forint. A szakértő szerint, ha a külföldi kézben lévő 2 hetes papíroknak csak a 10 százalékát elviszik az országból, 315 forint fölé lendülhet az euró árfolyama.
Azt lehet mondani, hogy inkább politikai döntés született – „ne fizessünk kamatot a külföldieknek” -, mintsem racionális gazdasági döntés. Annak ellenére, hogy van logikus mozzanata az MNB lépésének, történetesen az adósságfinanszírozás hosszú oldalra terelése. Magyarán, önmagában az irány nem lenne rossz. Csak a végrehajtás szerencsétlen és előkészítetlen. A lépés túlzott mértéke és a bevezetés módja tudniillik, esélyt sem ad a piaci szereplőknek az alkalmazkodásra. Így kétséges a végeredmény.
