A viszonylag korlátozott nyugati szankciók okoztak ugyan némi bizonytalanságot, de nem „haraptak ki” nagyobb darabot a gazdaság egészéből és miután az elmúlt hetekben már rendeződni látszott a helyzet, a globális pénzügyi rendszertől a korábbinál nagyobb elszigeteltség mellett ugyan, de már megnyílt az út a gazdaság talpra állítása előtt – fogalmazott a miniszter.

A rubel árfolyamának némi pozitív korrekcióját nyugtázva Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerdán közölte, hogy a tartalékok feltöltése érdekében az ország megkezdi külföldi devizák vásárlását. Oroszország március 4-én állította le napi 3,5 milliárd rubeles devizavásárlásait a rubelre nehezedő árfolyamnyomás enyhítése érdekében.

Igencsak egyengetni kellett a rubel útját

A terv bejelentése okozott úgy egy százaléknyi rubelgyengülést szerdán, de a 37 rubel közeli dollárjegyzéshez, a történelmi mélyponthoz képest, amit március 3-án ért el a rubel, a dollárt már 35,4 rubelen jegyzik. Az orosz jegybank márciusban 22,3 milliárd dollárt és 2,3 milliárd eurót fordított nyíltpiaci beavatkozásokra a rubel árfolyamának védelmében. Ez volt a legnagyobb beavatkozása 2009 januárja óta.

Szerdán tartotta az orosz pénzügyminisztérium első kötvényaukcióját is február vége óta, jelezve, hogy kész felvállalni a kilenc százalék körüli hozamot is a tízéves lejáratú papírok után, szemben a két hónappal ezelőtti nyolc százalékkal. „Az aukció eredménye arra utal, hogy a piacok készek visszatérni a normális kerékvágásba, de elhamarkodott dolog lenne azt állítani, hogy minden úgy megy majd tovább, mint régen” – fogalmazott Vlagymimir Kolcsev, a VTB Capital vezető közgazdásza.

Júniusig marad az alapkamat

Az orosz jegybank elnöke, Elvira Nabiullina szerdán közölte, hogy nincsenek tervek az alapkamat csökkentésére június előtt, jelezve ezáltal, hogy a március elején a rubel védelmében végrehajtott 150 bázispontos emelés a gazdasági lassulás ellenére is még legalább három hónapig érvényben marad. A jegybankelnök leszögezte, hogy a jegybank mandátumának megfelelően elsősorban a fogyasztói árak emelkedését követi figyelemmel, ami valószínűleg meghaladja az idei 5 százalékos célt, a GDP-növekedés pedig várhatóan nem éri el az egy százalékot.

Oroszország önállósodna

Miközben Oroszország egyre inkább elszigetelődik a Nyugattól a Krím-félsziget annektálása miatt, Vlagyimir Putyin elnök a gazdasági önállóság megerősítésére törekszik. Elrendelte például egy elektronikus nemzeti fizetési rendszer létrehozását annak érdekében, hogy függetlenítse az országot a Visa Inc. és a MasterCard Inc. folyószámlakártya-üzemeltető pénzintézetek szolgáltatásaitól. Mindkét cég korlátozta nemzetközi fizetési szolgáltatásait a szankciók által érintett orosz bankok számára.

Andrej Kosztin, a második legnagyobb oroszországi hitelintézet, a VTB vezérigazgatója szerdán egy banki fórumon közölte, hogy a nemzeti fizetési rendszer „a lehető leghamarabb” megkezdi működését. Kijelentette egyúttal, hogy Oroszországnak át kellene térnie a rubel használatára a nemzetközi kereskedelemben és ebben az első lépéseket az olyan nagy exportérdekelt vállalatoknak kell megtennie, mint a Gazprom és a Rosneft.

Andrej Kosztin megfogalmazása szerint egyfajta „pénzügyi hidegháború” indult Oroszország ellen és az orosz cégeknek mindent meg kell tenniük annak elkerülésére, hogy a helyzet „forró pénzügyi háborúvá” fajuljon el.

Oroszország saját hitelminősítő intézet létrehozását is tervezi. Valentyina Matvienkó, az orosz parlament felsőházának szóvivője, aki maga is a nyugati szankciók célpontjává vált, szerdán közölte, hogy a parlament a jövő héten vitatja meg a politikai felépítménytől független saját nemzeti hitelminősítő intézet létrehozásának tervét.

A krími válság miatt mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő intézet, a Standard & Poor’s, a Fitch és a Moody’s is rontotta az orosz szuverén besorolás kilátását.