Úgy alakul az infláció, ahogy várták

A fogyasztóiár-index az idei évben számottevően a cél alatt lesz, 2015-ben az árstabilitást jelentő 3 százalékos célértékkel összhangban alakulhat – közölték. A jegybank inflációs jelentése alapján 2014-re 0,7 százalékos, 2015-re 3,0 százalékos éves pénzromlást várnak az MNB szakértői.

A jegybank elemzői szerint az infláció a jövő évben átmenetileg a második, illetve a harmadik negyedévben mehet fel a 3 százalékos cél fölé. A jelentés szerint a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabb szerkezetben folytatódhat, a dinamizálódó export mellett a belső kereslet is élénkülhet.

Nem hagyja hidegen az inflációt az árfolyam

A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett márciusi inflációs előrejelzése alapján a forintárfolyam nagyobb részben az iparcikkek, kisebb részben a feldolgozott élelmiszerek árváltozásán keresztül jelenik meg az adószűrt maginflációban. A jegybank inflációs jelentése szerint a válság óta visszafogott belső keresleti környezet viszont erőteljesen korlátozhatja az árfolyam gyengülésének fogyasztói árakba való áthárítását, így az árfolyam begyűrűzése a válság előtt tapasztaltaknál mérsékeltebb lehet.

A jelentés készítői úgy vélik: középtávon az inflációs alapfolyamatokat tükröző maginfláció alakulását a tartósan alacsony importált infláció, az inflációs várakozások alkalmazkodása, a „nyomott” béralakulás határozza meg, így 2015-től az adószűrt maginfláció fokozatosan visszatérhet az árstabilitással konzisztens értékéhez. A jelentés ez évre 3 százalékos, 2015-re 3,5 százalékos maginflációt prognosztizál.

Jobb GDP-t várnak

A bruttó hazai termék (GDP) várható növekedési üteme erre az évre változatlanul 2,1 százalék, a jövő évi prognózis 2,4 százalékról 2,5 százalékra javult.

A lakossági reáljövedelem növekedése a korábban 2014-re várt 1,8, és a jövőre prognosztizált 1,2 százalék helyett a mostani prognózis szerint 2,0, illetve 1,3 százalékos lehet. A lakossági fogyasztás növekedésére vonatkozó prognózis azonban erre az évre 1,5 százalékról 1,3 százalékra, 2015-re 1,8-ról 1,7 százalékra gyengült.

Vegyes eredménnyel járt a kereseti és foglakoztatási prognózis korrekciója. A bruttó átlagkereset növekedése jövőre 6,1 százalékos lehet, a korábban várt 5,1 százalékkal szemben, míg ebben az évben 3,8 százalékkal nő lényegében az előző jelentésben kalkulált 3,9 százaléknál alig szerényebben. A versenyszférában viszont csak 0,2 százalékponttal javul a jövő évi kereseti prognózis 3,7 százalékra, de az idei várakozás 2,4 százalékra csökkent a tavaly várt 2,8-ról.

Az MNB várakozásai szerint a foglalkoztatottság nemzetgazdasági szinten ebben az évben a tavaly év végén vártnál jobban, 1,7 helyett 1,9 százalékkal nő, jövőre azonban alig emelkedik tovább, 0,1 százalékkal nő, a korábban feltételezett 0,3 százalék helyett. Ezen belül a versenyszférában idén 1,3 helyett 1,2 százalékos lesz a foglalkoztatás növekedése, jövőre viszont 1,0 százalékos a decemberben feltételezett 0,9 százalékkal szemben.

Kicsit nőnek a beruházások

Árnyalatnyival mérsékeltebben nőnek a beruházások, idén 7,4 helyett 7,3 százalékkal, jövőre 4,8 helyett 3,6 százalékkal. Az export növekedése viszont a korábban vártnál gyorsabb lehet, idén 5,8 százalékos, a decemberi 5,4 százalékos feltételezéssel szemben, jövőre pedig 6,1 helyett 6,5 százalékos.

A folyó fizetési mérlegben is nagyobb többletet vár most az MNB, idén a GDP 2,8 százaléka helyett 3,0 százalékot, jövőre 3,2-ről 3,4 százalékra javította a mutatót jelentésében a jegybank.

Az államháztartás várható hiányát idén jelentősebben, jövőre csak kissé növelte idei első prognózisában a jegybank, de egyik sem lépi túl a 3,0 százalékban megszabott uniós (maastrichti) követelményt. Ebben az évben a GDP 2,5 százaléka helyett 2,9 százalékos hiányt vár az MNB, jövőre a korábbi 2,9 százalékos prognózist 3,0 százalékra változtatta.