A Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot tekintve nagy valószínűséggel egy hivatalosan nem deklarált, de a pénzügyi politika szintjén már meghatározott érték – vélhetően a 2,5 százalék – felé halad. Mivel a jelenlegi ráta 2,7 százalékos, a következő két kamatdöntő ülésen egyenként 10 bázispontos kamatvágás várható. John J. Hardy, a Saxo Bank devizapiaci stratégiai vezetője arra számít, hogy március 25-én a jegybanki alapkamatot a Nemzeti Bank 2.6 százalékban határozza majd meg.

Csak a forint erős megingása állítaná meg a jegybankot

„Ami igazán érdekes a jelenlegi helyzetben, az az MNB iránymutatása a következő időszakra. Miután a februári rendkívül alacsony inflációt is figyelembe véve az egész évre vetített fogyasztói árindex nulla százalék közelében maradt, a jegybank várhatóan a deflációs veszélyre figyelmeztet majd” – emelte ki John J. Hardy. – „Nem okozna tehát meglepetést, ha az iránymutatás továbbra is a kamatszint alacsonyan tartását vetítené előre, miközben az alapkamat még tovább csökkenne, ha az inflációs ráta negatívba fordul a következő néhány hónap során.”

Indokolt az óvatosság

A forint alacsonyabb árfolyamszintje nem jelent veszélyt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljára, sem pedig a pénzügyi stabilitásra, mindazonáltal nőnek a kockázatok, amit az ukrán válság miatti piaci bizonytalanság okoz – jelentette ki Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja március közepén. Hozzátéve a kamatdöntés után nyilvánosságra kerülő inflációs jelentésnek tekintettel kell lennie az ukrán válságra mint kockázati tényezőre. A februári kamatdöntő ülésen Pleschinger a tartásra voksolt, szerinte indokolt az óvatosság, tekintettel Magyarország nagy külföldi kitettségére.

Tekintve, hogy a forint az európai piacokhoz hasonlóan viszonylag jól viselte az ukrajnai válság kibontakozását, a szakértő szerint az MNB-nek nem okozhat különösebb dilemmát a kamatszint alacsonyan tartásának megerősítése. Sőt, ez még segíthet is ellensúlyozni az ukrajnai helyzet esetleges negatív hatásait abban az esetben, ha veszélybe kerülne a jelenlegi pozitív üzleti és fogyasztói hangulat.

„Összességében arra számítunk, hogy az MNB csak akkor kényszerül határozott trendfordító lépésre, ha a forintot hirtelen jelentősen megingatná a Fed agresszívabb üzenete és az eszközpiacok lefelé irányuló korrekciója nyomán romló globális kockázatvállalási hajlandóság” – értékeli a helyzetet a Saxo Bank szakértője.

10 bázispontos vágás jöhet

Hasonló véleményt fogalmaztak meg más elemzőházak is. A Reuters által megkérdezett elemzők többsége szerint az MNB Monetáris Tanácsa folytatja a kamatcsökkentést a jövő keddi ülésén, 10 bázispontos lesz a kamatvágás, ami egyben az utolsó lesz a mostani kamatcsökkentési ciklusban.

Az MTI által idézett felmérésbe bevont 22 elemző közül 14 szakember szerint a kamat 10 bázisponttal rekord-alacsony szintre, 2,6 százalékra csökken. Egy szakértő ennél nagyobb, 15 bázispontos kamatcsökkentésre számít, heten pedig arra, hogy már nem változik a kamatszint. Az elemzők véleményének átlaga szerint ugyanakkor az év végére 3 százalékra, 2015 végére 3,75 százalékra emelkedik a kamatszint.

Ezzel számolt decemberben az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly decemberben közzétett legutolsó inflációs jelentésében a lakossági fogyasztás és a beruházások gyorsuló növekedésével számolt a monetáris testület. A decemberi inflációs jelentésben 2014-re 2,1 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak az MNB szakértői, 2015-re 2,4 százalékos bővülést várnak.

A decemberi jelentésből kitűnt, hogy 2014-ben 1,5 százalékkal nőnek a háztartások fogyasztási kiadásai, 2015-ben 1,8 százalékkal lehet nagyobb a lakossági fogyasztás a 2014-es szinthez képest. A beruházások a tavalyi 3,5 százalékos növekedés után 7,4 százalékos lendületet vesznek 2014-ben, 2015-ben a beruházások a magasabb bázison 4,8 százalékkal növekednek tovább. Az exportbővülés tekintetében decemberben 5,4 százalékos növekedést várt az MNB 2014-re, 2015-re 6,1 százalékkal nagyobb kivitelt prognosztizált a jegybanki elemzői csapat.

Az államháztartás egyensúlyát tekintve 2014-re a GDP-hez mért deficitet 2,5 százalékosra várta tavaly decemberben az MNB szakértői csapata, 2015-re az akkori előrejelzésben már 2,9 százalékos GDP-arányos deficit szerepelt. Az inflációs jelentésében az MNB azzal érvelt, hogy a visszafogott belső kereslet, az alacsony importált inflációs nyomás, a dezinflációs hatású kormányzati intézkedések, valamint a mérséklődő inflációs várakozások együttesen az alacsony inflációs környezet fennmaradása mellett szólnak a jövőben is.

Az infláció a teljes előrejelzési horizonton a jegybank középtávú inflációs célja alatt alakulhat, és számszerűsítve 2014-ben 1,3 százalékos, 2015-ben 2,8 százalékos éves inflációt várt az MNB a decemberi prognózis szerint.