Vlagyimir Konsztantyinov azt mondta, hogy a „rubel már itt van”. „Hétfőtől (március 24) rubelben történnek a ki- és befizetések, rubelben folyósítják a nyugdíjakat és a béreket”.

Két hivatalos fizetőeszköz

A krími parlament elnöke emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy egy átmeneti időszakban a Krím területén az ukrán hrivnya és az orosz rubel párhuzamosan fizetési eszköz lesz. „Sok elképzelés van arról, hogy ez meddig lesz így. Majd az idő megmutatja, hogy mikortól nem lesz már szükség a hrivnyára” – jegyezte meg Vlagyimir Konsztantyinov. A krími parlament március 17-én arról döntött, hogy a félszigeten 2016. január 1-jéig lesz forgalomban párhuzamosan a hrivnya és a rubel.

Mindeközben újabb húsz orosz tisztviselőre és kormányzathoz közeli személyre terjesztette ki csütörtökön az Oroszország elleni szankciókat Barack Obama amerikai elnök, Moszkva ellenlépésként amerikai kormányzati tisztviselők beutazását tiltotta meg Oroszországba.

Tovább folyik az adok kapok

Obama aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait. Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb szankciókat az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.

Moszkva ellenlépésként az amerikai elnöki adminisztrációban dolgozó tisztviselők és tanácsadók mellett hat kongresszusi képviselő – köztük John McCain szenátor, a Moszkva elleni büntetőintézkedések szószólójának – beutazását tiltotta meg.

Az unió a harmadik szakaszba lép

Francois Hollande francia elnök ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy az Európai Unió lemondja a júniusra tervezett csúcstalálkozót Moszkvával. „A politikai kapcsolatokban van egyfajta szakadás, a csúcstalálkozóra ilyen körülmények között nem kerül sor” – fogalmazott.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján újabb, Oroszország elleni szankciókról döntenek majd. Egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.

Szintén csütörtökön Hollande külügyminisztere, Laurent Fabius bejelentette, hogy Párizs októberre, a leszállítás időpontjára halasztotta a döntést arról, hogy az ukrajnai fejlemények miatt felfüggeszti-e az Oroszországgal két Mistral típusú hadihajó leszállítására kötött megállapodást.

Csatlakoztak

Korábban a nap folyamán az orosz törvényhozás alsóháza egy voks híján egyhangúlag jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló, Moszkvában „államközinek” nevezett megállapodást, valamint a területek új jogalanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt.

Szergej Lavrov külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség megvédésével és az Ukrajnában szerinte nem szűnő törvénytelenségekkel indokolta a lépést. „A nacionalisták, az antiszemiták és más szélsőségesek akciói folytatódnak, akiktől az új (ukrán) hatóságok függenek” – mondta.

Felszabadítják a Krímet

Az ukrán parlament ezzel párhuzamosan az Ukrajna „felszabadításáért” folytatandó harcról fogadott el nyilatkozatot, amely szerint „az ukrán nép soha, semmilyen körülmények között nem hagy fel a Krím megszállóktól való felszabadításáért folyó harccal, bármilyen nehéz és hosszadalmas is legyen az”. A nagy többséggel elfogadott dokumentum felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerje el a  „Krími Köztársaságot”, amely hétfőn kiáltotta ki  függetlenségét, illetve a terület Oroszországhoz csatolását.

A Verhovna Rada nyilatkozatot fogadott el a krími tatárok jogainak védelméről is. Eszerint Ukrajna szavatolja „az őslakos krími tatár nép és más ukrajnai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak megőrzését és fejlődését”.

Készül az új ukrán nyelvtörvény

Gajdos István ukrajnai magyar parlamenti képviselő ugyanakkor azt mondta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak, hogy az előkészületben lévő új ukrán nyelvtörvény komoly mértékben szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait. A tervezet a jelenlegi tízről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kiemelte: a törvény tervezetében nem szerepel, hogy minden ember elidegeníthetetlen jogát képezi a nyelvek szabad használata a magán- és a közéletben, ami ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával.

Hadihajókat foglaltak el

Eközben a Krím félszigeten, Szevasztopolnál orosz katonák elfoglaltak két ukrán hadihajót. A „Luck” és a „Hmelnickij” nevű korvettek mintegy 200 fős legénységet a szárazföldre vitték. Az orosz fegyveresek ukrán illetékesek szerint elfoglalták a Krímben az ukrán védelmi minisztérium rádió- és televíziótársaságának helyi csatornáját is.

Ugyanakkor a szakadár krími hatóságok elengedték Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát. Hajdukot bilincsben vezették el szerdán az ukrán hadiflotta vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap orosz katonák kerítettek hatalmukba.

Békés megoldásra szólít fel az ENSZ

A válság rendezése érdekében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Lavrovval és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Moszkvában. A találkozó előtt a világszervezet vezetője elmondta, hogy rendkívül nyugtalanítja az ukrajnai helyzet kiéleződése, és arra szólította fel a feleket, hogy találjanak békés megoldást a krími konfliktusra.

Ukrajna ENSZ-nagykövete viszont arról beszélt, hogy Oroszország további katonai akcióra készülhet Ukrajna területén. Jurij Klimenko Genfben ENSZ-diplomaták előtt kijelentette: arra utaló jeleket lát, hogy Moszkva átfogó katonai beavatkozásra készül Ukrajna keleti és déli részén.

Brüsszelben az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk azt hangoztatta, hogy nem kell kapkodni a vízumkötelezettség Oroszországgal szembeni bevezetésével, amelyet az előző nap helyezett kilátásba a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács. „Itt hétszer kell mérni, mielőtt egyszer vágsz (…) Egy ilyen kezdeményezés (…) aligha lenne hatékony eszköze az Oroszországra való nyomásgyakorlásnak” – mondta.

Az ukrán miniszterelnök Brüsszelben az Európai Néppárt vezetőinek találkozóján és az EU-csúcson vesz részt, és pénteken aláírja Ukrajna európai uniós társulási szerződésének politikai részét.