Élénkítő hatás

A kakaó vagy kakaófa (eredeti nevén: Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Termése tenyérnyi nagyságú toktermés, melyben találhatók a magvak, azaz a kakaóbab szemek. A kakaóbab fontos élelmiszeripari összetevő: a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyaga. Több faj fája akár 15 méter magasra is megnőhet, de az ültetvényeken a kakaófa 3-5 méternél nem szokott magasabb lenni.

A nyers kakaóbab hozzávetőlegesen 44-46 százalékban kakaóvajat, 11-14 százalékban fehérjét, 9 százalékban cellulózt, 7-11 százalékban keményítőt, 8 százalékban vizet, 4 százalékban természetes színezéket, 2,6 százalékban ásványi anyagot, 2 százalékban csírát, 1,2-1,5 százalékban teobromint, 1 százalékban cukrokat tartalmaz és mindössze 0,2 százalékban koffeint.

Ugyanakkor 100 gramm csokoládéban mintegy 100 milligram teobromin található. Diuretikus és élénkítő hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A termesztett kakaó döntő többsége a tömegkakaót adó Forastero fajta körbe tartozik, míg a betegségeknek kevésbé ellenálló különleges minőségű Criollo néhány százalékot tesz ki, a kettő hibridje, a főként minőségi kakaóban/csokiban használt Trinitario fajtakör pedig az ültetvények mintegy 10%-át foglalja el.

Hasonlóan a kávéhoz, a kakaóbab termesztése is speciális időjárást igényel, a gyengén savanyú (4-7,5 pH tartalmú) talajokat kedveli. Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik, de Nyugat-Afrikában is nagyon jól érzi magát. Olyannyira, hogy a világtermelés közel háromnegyedét ma már a fekete kontinens adja.

Csökken a kakaótermesztés

A világ kakaótermelése a 2010/11-es idényben (ebben az ágazatban októbertől szeptemberig számolják az éveket) 4,3 millió tonna volt. Ez az idény nagyon emlékezetes volt a kakaóban utazók számára, mert az elefántcsontparti elnökválasztás körüli összecsapások miatt elrendelt európai embargó ebben az évben 32 éves rekordra vitte a kakaó New Yorki árát, 3364 dollárra. Ugyanakkor az időjárás rendkívül kedvező volt a nyugat-afrikai ültetvények számára. Elefántcsontparton (1,5 millió tonna) és Ghánában (1 millió tonna) is megdőlt a mindenkori termésrekord, így mikor rendeződött a politikai helyzet a túlkínálat a piacra ömlött hatalmas áresést eredményezve.

Azóta a kakaótermelés fokozatosan csökken, a Nemzetközi Kakaó Szövetség (International Cocoa Organization – ICCO) legfrissebb, februári előrejelzésében a mostani, 2013/14-es idényben 4,1 millió tonnára számít, miután az átlagosnál szárazabb időjárás komoly visszaesést okozott a nyugat-afrikai termőterületeken. Elefántcsontpart már csak 1,1 millió, Ghána 870 ezer, Indonézia 410 ezer tonnát termeszthet. Pedig a kakaókereslet nő, az ICCO a 2013/14-es idényre 115 ezer tonnával alacsonyabb kínálatot prognosztizál.

Indonézia például már importálni kényszerül kakaóbabot, hogy ellássa alapanyaggal az egyre korszerűbb kakaófeldolgozási kapacitásait. Szakértők szerint egy időre szűkülő kínálatra kell felkészülni, ami az egyre bővülő felhasználás mellett pánikszerű vételeket is hozhat a határidős árutőzsdén, melyek hatására a már egy éve folyamatosan, eddig 40 százalékkal növekvő árak tovább emelkedhetnek.

Ebben a helyzetben csak átmeneti enyhülést hozhat az, hogy Nyugat-Afrikában a napokban komoly eső várható, az ennek nyomán csökkenő árakat viszont a spekulánsok új vételi pozíciók kiépítésére fogják használni.

Három éve nem látott magasságot ért el a kakaó tonnánkénti világpiaci ára New Yorkban