A letöltési sebességet figyelembe véve hazánk Nagy-Britanniával osztozva a 27. hellyel büszkélkedhet, megelőzve Csehországot, az USA-t, vagy éppen Olaszországot.

Az Európai Unió átlagát (22 Mbps) is meghaladva Magyarország a kelet-közép-európai régió második leggyorsabb internetet biztosító országa volt 2014 első hónapjában 23,4 Mbps-mal. A magyarok nagyobb sebességgel internetezhetnek például a cseh (23 Mbps), a szlovák (20,8 Mbps), az osztrák (19,2), az ukrán (19,1 Mbps) vagy a lengyel (18,1 Mbps) fogyasztóknál, déli szomszédjainkhoz képest pedig még nagyobb ez a különbség (Szlovénia: 14,4 Mbps, Szerbia: 7,9 Mbps, Horvátország: 72, Mbps). „Magyarország sűrűbben lakott területein jelentős a szolgáltatók optikai hálózatának lefedettsége, ráadásul ma már akár 240 Mbit sávszélességű csomagok is elérhetők megfizethető áron. Ezek a csomagok pedig képesek ellensúlyozni a ritkábban lakott területek lassú ADSL-kapcsolatait” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Bár nincs igazán kiélezett verseny, van rá esély, hogy a következő években nagyobb arányú fejlesztések következnek be. „Azzal viszont, hogy a frekvenciaszerződéseket sikerült egységesen meghosszabbítani, és egy negyedik szolgáltató belépésének esélye szinte a nullával egyenlő, a távközlési cégek egy egész évtizednyi stabilitásra tehettek szert, amelynek köszönhetően a beruházásokat jóval nyugodtabb tempóban végezhetik el” – véli Solt Ádám.

A kisebb városokban jobb a sebesség

Az internetsebesség alapján a hazai nagyvárosok legfeljebb a középmezőnyben foglalnak helyet – a főváros csak a 37. leggyorsabb átlagos netsebességű település az országban, míg a rangsor első helye a mindössze a 3500 lakosú Pest megyei községet, Farmost illeti meg. Összehasonlításképp míg Budapest átlagos letöltési sebessége 29,01 Mbps, addig Farmos lakosai átlagosan 46,51 Mbps-mal töltögethetnek az internetről.

„Ez azzal az egyszerű indokkal magyarázható, hogy a sűrűbben lakott területeken jóval többen osztoznak az infrastruktúrán. Bár vidéki, nagyvárosoktól távol eső területeken rendszerint rendkívül gyenge a lefedettség, amennyiben mégis rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra – például optikai kábel –, úgy természetesen a kevesebb felhasználó mindegyikére jóval nagyobb szelet jut a rendelkezésre álló sávszélességből” – magyarázza Solt Ádám.

Internetcsoda Romániában

A rendkívül magas romániai internetsebesség (57,3 Mbps) értetlenkedésre adhat okot, ám az ország remek helyezése nem jelent újdonságot, ugyanis már hosszú évek óta a világ élvonalában foglal helyet. Ennek okait sokan próbálták már feltárni. „Egyesek szerint az játszhat közre, hogy Románia viszonylag későn kapcsolódott be a digitális korba, és egyből a legjobb technológiákat kezdte el használni, mások szerint az országban hagyományosan magas színvonalon folyó matematikai és mérnöki képzéseknek köszönhető a magas fokú fejlettség. Valószínűleg ezeknél is nagyobb mérték játszik közre a piaci szabályozás gyakorlatilag teljes hiánya, aminek köszönhetően az országban több tucat internetszolgáltató jelenhetett meg az elmúlt évtizedben. Ennek eredményeképp az országban rendszeres az infrastruktúrafejlesztés. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy a szélessávú internetkapcsolathoz a lakosságnak alig 14 százaléka fér hozzá, jellemzően a főváros környékén és a fejlettebb régiókban” – magyarázza Solt Ádám, az Internetet.hu távközlési szakértője.

Ezt támasztja alá a legnagyobb internetsebességgel rendelkező nagyvárosok listája is, amelynek első öt helyén Hong Kong mellett négy romániai település található (Temesvár: 97,3 Mbps, Bukarest: 81,6 Mbps, Jászvásár: 72,9 Mbps és Brassó: 70 Mbps). Ugyanezen a listán Budapest (28,9 Mbps) a 80. helyet foglalja el, megelőzve olyan nagyvárosokat, mint Kijev, Varsó, Berlin vagy London.