A március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyv teremtette meg a bizalmi vagyonkezelés jogintézményét, az Országgyűlés pedig kormánypárti szavazatokkal elfogadta az ennek szabályait tartalmazó törvényt.
Bizalmi vagyonkezelés
A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki működteti és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen.
A jogszabály üzletszerűen és nem üzletszerűen eljáró vagyonkezelőket különböztet meg. Üzletszerű vagyonkezelés végzéséhez megfelelő engedéllyel kell rendelkezni, a vállalkozásnak erre kell szakosodnia, vagyis fő tevékenységként kell ellátnia a feladatot. Emellett fel kell mutatnia a kezelt vagyon összértékével arányos, de legalább 70 millió forintos pénzügyi biztosítékot, és 70 millió forint saját tőkével is rendelkeznie kell.
Elfogadták a kollektív befektetési formákról szóló törvényt
A parlament 246 igen szavazattal, 70 nem ellenében elfogadta a kollektív befektetési formákról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot. Ez rendelkezik a tiszthelyettesek illetményemeléséről is.
Az új jogszabály az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló európai uniós rendeletet ülteti át a magyar jogrendszerbe, de ezen kívül is számos pénzügyi törvényt módosít. Hatályon kívül helyezi továbbá a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló, 2011-ben elfogadott jogszabályt.
Az alternatív befektetési alapkezelő rendszeres gazdasági tevékenységként befektetések kezelésével és kockázatkezeléssel kell, hogy foglalkozzon, egy vagy több alternatív befektetési alapot kezelve.
