Egyszer nyertem a tőzsdén. Na jó, nem egyszer, de egyik alkalommal egy olyan napon, amikor mindenki veszített.
Emlékezetes „fekete péntek” volt 2009. május 29. – a régi General Motors utolsó tőzsdei napja. Amikor már csak 75 centet ért a részvény, amely az ezredforduló táján még 100 dollár körül forgott. Épp a GM szétdarabolásáról és a részvények elporladásáról szóló híreket böngésztem éppen, amikor megcsörrent a telefon. Egyik barátom hívott, hogy azonnal vegyek, vagy inkább vegyünk (!) GM-et! Próbáltam hárítani, de nem tágított, mondván, együtt a „csapat”, ráadásul nem is részvényt kéne venni, hanem csak az árfolyamot leképező CFD terméket.
Elég az hozzá, arra fogadtunk néhányan, hogy lesz még drágább a GM 75-80 centnél. Elvégre annyira olcsó, hogy a sokat emlegetett spekulánsok majd csak felszedik akár a porból is, s akkor majd emelkedik az ára. Ehhez persze, tudni kell, hogy bármit harsognak is a tévéhíradók, a tőzsdéről kivezetett papírok nem a kukában landolnak, hanem egy tőzsdén kívüli piacon (OTC), ahol továbbra is jegyzik az árfolyamot.
Nos, azon az utolsó tőzsdei napon, 77 centes áron szálltunk be a buliba, fejenként 100 dollárral, s kiültük azt a néhány napot, amikor tényleg összecsaptak a hullámok, s már az OTC-n is 10 centig verték le az árfolyamot. Mondjuk, volt két olyan nap, amikor nem volt őszinte a mosolyom. Mégis jól számítottunk, mert a következő héten már újra „szárnyalt” a GM, pontosabban az a „zombi papír”, ami maradt belőle. Szolidan 1 dollár 54 centnél zártuk a pozíciót, simán megkétszerezve a pénzünket. Pedig zárhattuk volna 2 dollár felett is kicsivel, s akkor háromszoros lett volna a nyereség. De ugye, nem akartunk hazardírozni…
Hogy miért meséltem el ezt? Pont azért, amiért mélyen hallgatok mindazon esetekről, amikor vesztettem a tőzsdén. Mert ilyen is akadt szép számmal. De az ember már csak olyan, hogy szívesebben emlegeti a látványos sikereket, semmint, hogy a szánalmas bukdácsolásai anti-sztorijaival untassa embertársait.
Legyen elég annyi, hogy a GM-nyereség pár napon belül elúszott egy másik „remek tippen”. Mert a tőzsdén egyedül tippben nincs sosem hiány.
Buktás napok estéin mindig arra gondolok, hogy mégis csak jobb lett volna egy tőkevédett befektetési alapba tenni azt a kis pénzt, amit vigyázatlanul a piaci hullámok közé szórtam. Sőt, néha még egy üveg konyak is többet ér, mint a legtutibb tipp.
Ilyen szolid befektetési lehetőség például az AEGON Ózon Éves Tőkevédett Befektetési Alap, amely a magyar állampapírokhoz hasonlóan biztonságos. Az alap opciókat vásárolhat, az opciók mögöttes eszköze gyakorlatilag bármilyen pénz- és tőkepiaci termék lehet, s a hozamcél az RMAX Index magyar diszkontkincstárjegy-index felülteljesítése, évente 3-5 százalékponttal.
